2018 január elsejétől kerül bevezetésre az új polgári perrendtartás és a új közigazsatási perrendtartás.

A bíróság sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a polgári perrendtartás megújítását az a jogalkotói szándék vezette hogy az ötven éve hatályban lévő polgári perrendtartás a mai életviszonyokra már nem volt megfelelő. Míg a korábbi  perrendtartás a szóbeliség és a tárgyalás elvére épült, az új változat egy sokkal professzionálisabb, az új PTK-hoz igazodó pervitelt tesz lehetővé.

Az új perrendtartás keretében a törvényszék előtti tárgyalásokon folyó elájárások keretei belül a jogi képviselet kötelező lesz, és az ügyfeleknek nagyobb felelősséggel kell majd eljárniuk saját ügyükben, és a szükséges dokumentumaikat jól elő kell majd készíteniük.

A tárgyalási szakasz két részre oszlik majd. A perfelvételei szakaszban a jogvita kereteit tisztázza a bíró a hiánytalan keresetlevél alapján, míg az  az érdemi, tárgyalási szakaszban már csak a  bizonyítási eljárás zajlik. A sajtótájékoztató elhangzottak szerint azt várják ettől, hogy a polgári perek jóval rövidebb idő alatt, ésszerű időn belül befejeződnek.

Emellett a közigazgatási perrendtartás keretben kiszélesítette a jogalkotó a közigazgatási jogviták körét. Ez szervezeti szempontból is érinti a szegedi törvényszéket hiszen a szegedi közigazgatás és munkaügyi bíróság regionális illetőségűvé válik. 2018 január elsejétől kezdődően a gyulai és a kecskeméti törvényszék területéről is Szegedre érkeznek majd ezek a jogviták. Ez egyúttal szükségessé teszi a  bíróság létszámának növelését is.

A további információkat a hírrel kapcsolatban az alábbi hangfájlban találhatóak:

Plusz információk a jogaszvilag.hu oldaláról:
Az új polgári perrendtartás (Pp.) alapelvei a folyamatosság és a változás sajátos szintézisét valósítják meg. A változás a korábbi kódex alapelveinek hangsúlyeltolódásában és két új elem, a perkoncentráció és a bíróság közrehatási tevékenységének bevezetésében jelentkezik.

A felek és a bíróság viszonyának alapvető kontúrjai változatlanok maradnak: a bíróság továbbra is csak a felek kérelmére jár el, a felek kérelmeihez és nyilatkozataihoz kötve lesz, a perben releváns tények állítása és az azokat alátámasztó bizonyítékok rendelkezésre bocsátása pedig továbbra is alapvetően a feleket terheli. Az új polgári perrendtartás (Pp.) a régihez hasonlóan előírja, hogy a feleknek elő kell segíteniük az eljárás gördülékeny lefolytatását, és perbeli jogaikat jóhiszeműen kell gyakorolniuk. A változás a fenti alapelvek hangsúlyainak eltolódásában és két új alapelvnek, a perkoncentrációnak és a bíróság közrehatási tevékenységének bevezetésében jelentkezik.

A két új alapelv sem előzmény nélküli. A perkoncentráció a törvény értelmében azt jelenti, „a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen”. Ez lényegében a régi Pp. két rendelkezésének összevonását jelenti. A régi perrendtartás is elvárta a bíróságtól, hogy lehetőleg az első tárgyaláson bírálja el a jogvitát, a feleknek pedig előírta, hogy nyilatkozataikat és bizonyítékaikat „a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben” – tehát ideális esetben még az első tárgyalás előtt – adják, illetve terjesszék elő. A változást tehát elsősorban a rendelkezés alapelvi szintre emelése jelenti, mely az új részletszabályokkal együtt biztosíthatja azt, hogy a jogalkotó régi álma, a hatékony és összefogott polgári per megvalósulhasson.

Fotó: Szegedi Törvényszék