A Szegedi Tudományegyetem 1,493 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy az általa vezetett négytagú konzorcium kialakítson és működtessen egy sikeres, nemzetközi beágyazódással bíró, interdiszciplináris kutatói hálózatot a fenntartható és inkluzív társadalomfejlesztés területén. Az EFOP-3.6.2- 16 Tematikus kutatási hálózati együttműködések című felhívás keretében, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, valamint a Soproni Egyetem közreműködésével megvalósuló projektet az Európai Unió támogatja, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. Erről beszélt rádiónknak Ferenczi Judit Janka projektmenedzser, valamint Prof. Dr. Homoki Nagy Mária, szakmai vezető.

A Szegedi Tudományegyetem számos kutatási projektre nyert pályázati összegeket. Ezekről olvashattak már itt, itt vagy itt, vagy éppen itt. A felsorolás a jövő időre is vonatkozóan azonban még koránt sem teljes. Ezen projektek közös egyezősége, hogy általában természettudományi területen történnek. Manapság ez, valamint a műszaki kutatások azok, amiket a legtöbben jövőbe mutatónak gondolunk, és amelyek végső soron megoldhatják az emberiség előtt álló nagy kihívásokat, legalábbis tompítják fejünkben azt az apokaliptikus képet, amitől sokan félünk. Gyógyíthatatlan betegségekre gyógyír, vagy éppen környezetkímélő technikák, eljárások feltalálása mindannyiunk közös érdeke.

Persze, hogy mi lenne ezekkel a programokkal a jogi vagy éppen a közgazdasági háttérismeretek alkalmazása nélkül? Mi lenne akkor, ha, teszem azt egy új technika közkinccsé tétele után nem lennének meg használatának az általános, valamennyiünket kötelező jogi normái, szabályai? Ugyanúgy igaz ez a pénzügyi szabályozás vagy éppen az elszámolás szabályaira.

Ezért belátható, hogy még ha a fenti teóriák tartalmaznak is igazságot, teljes mértékű kizárása a társadalomtudományoknak, létüknek feleslegessé beállítása, bagatellizálása hiba lenne.

Az utóbbi években a kutatás-fejlesztési források főként a vállalati szektornál koncentrálódtak, de e források egyre növekvő súlya, valamint a tudományos kapacitások nagysága ellenére a régió részvétele a Horizont 2020 és más európai kutatási programokba jellemzően alacsony. Éppen ezért a hároméves projekt növelni kívánja a bevont felsőoktatási intézmények Horizont 2020 projektekben való részvételi arányát is, lehetőséget teremtve a partnerség-építésre, valamint a hazai és európai kutatóműhelyek között meglévő együttműködések erősítésére. Konferenciák, szakmai workshopok és egyéb célzott találkozók adnak alkalmat a kedvező Kárpát-medencei regionális kapcsolati lehetőségek kiaknázására, kutatói információ-cserére. 

A kutatói hálózatok kiépítése és nemzetköziesítése mellett az intézményeknek lehetőségük nyílik a kutatási humán erőforrások fejlesztésére és a szakmai kompetencia közvetítésére is; szerepet vállalnak a társadalmi-gazdasági-jogi folyamatokban. A 2020 júniusáig tartó program alapkutatása három, az innovativitást alapjaiban érintő kérdéskört tanulmányoz: a technológiai innovációk hatását a gazdálkodó szervezetekre és a foglalkoztatásra; a társadalmi innováció szervezeti; valamint szervezetközi és hálózati dimenzióit.- Olvasható az egyetem sajtóközleményében.