Kass János szegedi születésű grafikusművész bélyegeiből nyílt kiállítás 2017. február 9-én a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, mely a 2016 decemberében alakult Kass János Baráti Kör első nyilvános rendezvénye volt. A március 5-ig megtekinthető tárlatot Tóth László, a Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány elnöke nyitotta meg, akivel Képiró Ágnes készített riportot.

Kass János 1973-tól foglalkozott bélyegtervezéssel, összesen 91 bélyeget készített 50 témakörben. A SZAB kiállítótermében 46 tablón 48 bélyeg, azaz a grafikusművész filatéliai munkásságának durván fele tekinthető meg. Kass János könyvillusztrálással kezdte pályafutását, a postához egy véletlen folytán került, amikor 1973-ban felkérést kapott, hogy a magyar könyvnyomtatás 500. évfordulójára készítsen egy bélyegtervet. Ez egy nagy kihívás volt számára, mivel nem volt ahhoz hozzászokva, hogy néhány négyzetcentiméterre kelljen a gondolatait bezsúfolni, de mégis annyira elragadta a bélyeg világa, hogy alig volt olyan év 1973 után, amikor ne alkotott volna a Magyar Posta számára. Azt a törekvését, hogy ne legyen konvencionális a bélyeg, már első munkájában sikeresen megvalósította.

A Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány kiállítása elsősorban Dél-Alföldön mozog, de határon túlra is eljutott már. Tóth László kiemelte Az orvostudomány nagy úttörői sorozatot, melynek létrejöttét Kass János szorgalmazta, a szinte egy vonalvezetéssel megalkotott Vajda-bélyeget, illetve az 1979-es gyermekek nemzetközi évére készült Magyar mese sorozatot, melyet a Marshall-szigeteken is megjelentettek.

Kass Jánost filatéliai tevékenysége révén ma Magyarország legnagyobb bélyegtervezői között tartják számon. Kevés grafikus vállalkozik az ország névjegyeként is értelmezhető bélyegek tervezésére, még kevesebb csinálja jól. Bár más művei között nagyon kevés a portré, nemcsak első bélyegei, hanem az azt követők zöme is arckép volt. Bélyegművészeti alkotásainak tematikai sokszínűsége hűen reprezentálja az irodalmi mű és alkotója fontosságát az alkalmazott grafika azon területén, amely napjaink virtuális világában látszólag kiszorulóban van. A bélyeg azonban olyan műfaj, amellyel az elektronikus levelezés virágkorában is kapcsolatba kerül az ember, hiszen a bélyeg egy embléma, mely mögött technikai és szellemi kultúra is fellelhető: kulturális kapcsolatokat feltételez; egyszerre rendelkezik esztétikai, ismeretterjesztő értékkel és népszerűsítő funkcióval.