BELFAST – Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben, az objektum segítheti a Naprendszer történetének megismerését (MTI). Fotó: ESO/L. Calçada – Pluto (Artist’s Impression)

A Neptunusz mögött keringő jeges törmelékhalmazban felfedezett aszteroida összetétele arra utal, hogy nem ott alakulhatott ki. Feltehető, hogy a 300 kilométer széles objektum az óriás bolygók közötti pályájáról vetődött ki a Naprendszer történetének korai, változó időszakában. Az aszteroida olyan távoli, hogy elemzése több évig tartott.

“Amikor megérkeztek az első adatok, azt hittük, valamit eltévesztettünk. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a Kuiper-öv többi objektuma” – idézi Tom Seccull a belfasti Queen’s University kutatóját a BBC hírportálja. Ebben a régióban a legtöbb égitest felszíne jeges. A 2004 EW95 jelű aszteroida azonban nemcsak szénben gazdag, hanem rétegszilikátokat, agyagot és zsírkövet is tartalmazó ásványokban is.

Ezek a jellemzők olyan aszteroidák esetében fordulnak elő, melyek kőzete folyékony víz jelenlétében formálódott. Mivel a 2004 EW95 messze van a Naptól, mintegy mínusz 253 Celsius-fokos, így a felszínén lévő minden víz fagyott lehet. Ez arra utal, hogy valamikor felforrósodott, és a Nap közelében formálódhatott” – mondta Seccull. Rhian Jones, a Manchester Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban, kifejtette: “ez az első bizonyíték a rétegszilikátok jelenlétére a Kuiper-övben”.

A KUIPER-ÖVRŐL

A Kuiper-öv a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv, melyet Gerard Kuiper csillagász tiszteletére nevezték el. Az első csillagászok, akik felvetették az öv létezését, Frederick C. Leonard (1930-ban) és Kenneth E. Edgeworth (1943-ban) voltak.

A Kuiper-öv a Naptól számított 30-50 csillagászati egység (CSE) között helyezkedik el. Jelenleg kb. 800 objektuma ismert, túlnyomó részüket 1992 után fedezték fel, amikor számítógépes üstökös szimulációk alátámasztották egy ilyen öv létezését. A Kuiper-övben keringő összes égitest számát meg lehet becsülni a távoli csillagok előtt elhaladó, okkultációt (csillagfedést) okozó objektumok számából, de az ezt figyelő Taiwanese-American Occultation Survey (TAOS) 2008 folyamán egyetlen okkultációt sem tudott megfigyelni, azaz itt az eredetileg vártnál kevesebb objektum lehet (évi mintegy 10-4000 fedésre számítottak).

Kuiper-szirtnek nevezik azt a jelenséget hogy a naptól 48 CSE távolságban az objektumok száma hirtelen lecsökken. Ezt egy eddig még ismeretlen kisbolygó is okozhatja. A Kuiper-öv külső szélénél nyújtott ellipszis pályán keringő objektumokat a szórt korongba szokás sorolni. A Naprendszer kialakulásának egyik, a Grand Tack nevet viselő elmélete szerint a korai Naprendszer meglehetősen vad vidék volt: a Jupiter és a Szaturnusz először a Nap irányába mozdult el, majd visszatért jelenlegi pozíciójába. Ez a folyamat szétszórhatott a Naprendszer külső régióiba néhány olyan korai objektumot, melyek a gázóriások között alakultak ki. Seccull szerint több égitest is lehet a Kuiper-övben, mely hasonlatos a 2004 EW95 aszteroidához, de nagyon nehéz elegendő adatot szerezni róluk. A NASA New Horizons missziója a tervek szerint 2019. január elsején fog találkozni a Kuiper-öv 2014 MU69 jelű, Ultima Thule nevet viselő objektumával. A szakértők reményei szerint a misszió még több információval szolgál a külső Naprendszer ezen régiójának objektumairól.

Gerard Peter Kuiper (született Gerrit Pieter Kuiper, Tuitjenhorn 1905. december 5. – Mexikóváros, 1973. december 24.) holland csillagász. Róla nevezték el a Kuiper-öv nevű formációt a naprendszerben, valamint számos kettőscsillag visel azonosítóként ún. Kuiper-számot.

Munkássága, felfedezései: Kuiper két holdat is felfedezett, ezek: (1) az Uránusz Miranda nevű holdja 1948-ban, és a Neptunusz Nereida nevű holdja 1949-ben. Ő mutatta ki először szén-dioxid jelenlétét a Mars atmoszférájában, és metán jelenlétét a Titán légkörében. Az 1960-as években segített leszállóhelyet keresni az Apollo-program holdraszálló egységeinek. Számos kettőscsillagot fedezett fel, melyek ún. Kuiper számot viselnek azonosítóként, és Kuiper vetette fel a Neptunuszon túl található kisbolygóöv létezését, amit ezért Kuiper-öv elnevezéssel illetnek.