BUDAPEST – Történelmi léptékű adománnyal, Moholy-Nagy László Architektúra I/Konstrukció kék alapon című, több milliárd forint értékű festményével gyarapodott a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) gyűjteménye a New York-i The Salgo Trust for Education felajánlásának köszönhetően – tudtuk meg az MTI-től.

Budapest, 2018. április 12. Moholy-Nagy László 1922-ben készült Architektúra I/Konstrukció kék alapon című, több milliárd forint értékű festménye a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) tartott sajtóbemutatón 2018. április 12-én. A New York-i The Salgo Trust for Education felajánlásának köszönhetően az MNG gyűjteményébe került konstruktivista olajkép a rendszerváltás óta a legnagyobb értékű egyedi műtárgyadomány. A festményt április 13-től tekinthetik meg a Nemzeti Galéria látogatói. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A 20. század legismertebb magyar képzőművészének remekműve a rendszerváltás óta a legnagyobb értékű egyedi műtárgyadomány; ha a szabadpiacra kerülne, több milliárd forintot érne – hangsúlyozta a festmény csütörtöki budapesti sajtóbemutatóján az MNG főigazgatója.

Baán László hozzáfűzte, hogy az alkotás komoly hiányt pótol: Moholy-Nagy László (1895-1946) 1919-es emigrációja utáni életművéből egy festményt sem őriztek eddig Magyarországon. Ifj. Botár Olivér, a Salgo Trust for Education kurátora hozzátette: az alkotást olyan intézmények szerették volna megszerezni, mint a New York-i Metropolitan Museum vagy a chicagói Art Institute, az alapítvány azonban az MNG-t tartotta a legmegfelelőbb kiállítási helyének.

Ennek oka egyrészt az volt, hogy Moholy-Nagy 1920 utáni korszakából nem volt fellelhető Magyarországon egyetlen festmény sem, másfelől ennek a munkának a rendkívüli művészettörténeti jelentősége indokolta a magyarországi adományozást – árulta el a művészettörténész.

Ifj. Botár Olivér elmondása szerint ugyanis a konstruktivista kép hátoldalán néhány éve felfedeztek egy lemeszelt dadaista alkotást, a Vasútkép szántófölddel és a 3-as számmal elnevezésű kompozíciót. Ez, valamint a képhez használt festék elemzése arra utal, hogy Moholy-Nagy 1921 végén készítette az Architektúra I-et, valószínűleg első konstruktivista festményeként – szólt az alkotás jelentőségéről. Ifj. Botár Olivér kiemelte, hogy Moholy-Nagy László remekműve méltó helyre, az MNG avantgárd szekciójába kerül, Uitz Béla, Bortnyik Sándor és Tihanyi Lajos képei mellé.

Baán László az MTI-nek elmondta: a festményt péntektől tekinthetik meg a Nemzeti Galéria látogatói.

Nicholas M. Salgo magyar származású amerikai üzletember – 1983 és 1986 között az Egyesült Államok magyarországi nagykövete – 1991-ben hozta létre alapítványát azzal a céllal, hogy a 20. századi magyar képzőművészet értékeire a nemzetközi művészettörténet figyelmét is ráirányítsa. Moholy-Nagy László festményét 1988-ban vásárolta a Christie´s aukciósház árverésén.

 

Moholy-Nagy László

Moholy-Nagy László, 1938

(Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.

Első művészi próbálkozásai sikeresnek bizonyultak, 1913-ban a Szegedi Napló leközölte néhány költeményét. Érettségi után Budapestre költözött, ahol jogot kezdett tanulni, de a világháború közbeszólt.

1916-ban tüzérségi megfigyelőnek sorozták be a Magyar Királyi Hadseregbe. A keleti frontra vezényelték, ahol több száz rajzot készített a frontélet mindennapjairól; mappalapokra, tábori levelezőlapokra, melyeket kezdetben a frontról, majd miután 1917-ben megsebesült, az odesszai katonai kórházból küldözgetett haza.

1918-ban leszerelt, s hazatért Budapestre folytatni jogi tanulmányait, de záróvizsgáit már nem tette le, a félév végén otthagyta az egyetemet. Még abban az évben mutatkozott be először a nagyközönség előtt, műveit a Hadviselt Művészek című kiállítás keretében állították ki.

Ebben az időben a festészet mellett a Jelenkor című újságba is írogatott.

1937 nyarán Gropius javaslatára felkérték az időközben a tengerentúlra áttelepült Bauhaus-iskola, új nevén a New Bauhaus irányítására. Júliusban költöztek át Amerikába, a főiskola 1937 októberében nyitotta meg kapuit Chicagóban.

Korábbi aggodalmai 1938-ban beigazolódtak, amikor alkotásai „elfajzott művészetnek” minősültek és az összes német galériából és múzeumból eltávolították őket.

1939-ben Moholy-Nagy néhány munkatársával, komoly tőke nélkül alapította meg a School of Design intézetet szintén Chicagóban, amely Institute of Design néven 1944-ben főiskolai rangra emelkedett. Az intézménynek egészen két évvel később bekövetkezett haláláig vezetője volt.

Több rosszullét után 1945-ben került először kórházba, ahol az orvosok leukémiát diagnosztizáltak nála. Mivel a kor még nem ismert semmiféle gyógymódot a betegség leküzdésére, alig több mint egy évvel a szintén leukémiában megbetegedett Bartók Béla halála után, 1946. november 24-én ő is elhunyt. Hamvait Chicagóban temették el, sírja felett Walter Gropius mondott gyászbeszédet.

1947-ben Vision in Motion címmel megjelent posztumusz munkája pedagógiai programjának, művészeti célkitűzéseinek összességét foglalja magában.

2006-ban a 125 éves Magyar Iparművészeti Egyetem fölvette a nevét és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működik tovább.

 

Budapest, 2018. április 12. Baán László, az MNG fõigazgatója (b) és ifj. Botár Olivér, az alkotást felajánló New York-i Salgo Trust for Education kurátora, a University of Manitoba mûvészettörténész professzora Moholy-Nagy László 1922-ben készült Architektúra I/Konstrukció kék alapon címû, több milliárd forint értékû festményének sajtóbemutatóján a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) 2018. április 12-én. Az MNG gyûjteményébe került konstruktivista olajkép a rendszerváltás óta a legnagyobb értékû egyedi mûtárgyadomány. A festményt április 13-tól tekinthetik meg a Nemzeti Galéria látogatói. MTI Fotó: Balogh Zoltán