Idén is, akárcsak minden évben az ország egész területén hódolnak húsvét alkalmából a locsolkodás hagyományának. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.

Kiskunmajsa, 2018. április 2. A Mayossa Néptáncegyüttes férfi tagjai meglocsolják az együttes egyik nõi táncosát húsvéthétfõn, 2018. április 2-án Kiskunmajsán. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Van rá utalás a régi szláv gyakorlatban, és Csehországban már Konrád Waldhauser (1326-1369) is írt a locsolkodásról. Ez a szokás ismert Szlovákiában, Csehországban, Ukrajnában és Lengyelországban is.

A szokásról Magyarországon már 17. századi írásos emlékek is fennmaradtak. 1736-ban Apor Péter a Metamorphosis Transylvaniae azaz: Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása című művében ezt írta: „… úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben …”

A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Cikó, 2018. április 2. Népviseletbe öltözött fiatalok locsolkodnak a Tolna megyei Cikón húsvéthétfõn, 2018. április 2-án. MTI Fotó: Sóki Tamás

A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek, mind a festésnek.

Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem, a menstruációs vért is jelképezi mint a női termékenység jelét, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék is lehet húsvétkor válaszként a locsolásra ami a férfi termékenyítő mivoltára utal.

Hollókõ, 2018. április 1. Locsolkodás Hollókõn palóc népviseletben 2018. április 1-jén. MTI Fotó: Komka Péter