SZEGED – Újabb festői szerelmet ismerhetnek meg március 28-án a REÖK-be látogatók: a mű-vészházaspár, Ámos Imre és Anna Margit háború sújtotta kapcsolatát. A két világ-háború közötti levelezésükből bontakozik ki Ámos Imre féltő és féltékeny, szerelmes oldala – adta hírül szerkesztőségünknek Fábián Barbara, a REÖK sajtóreferense.

A nagy sikerű Festői szerelmek sorozat következő, március 28-án, szerdán 18 órakor kezdődő előadása egy rendkívüli hagyatékból született: Anna Margit festőművész halála után hozták nyilvánosságra levelezésüket a férjével, Ámos Imre festő- és grafikusművésszel. A „szigorúan bizalmas“ felirattal ellátott kis csomagból előkerült levelek, valamint Anna Margit visszaemlékezései segítettek Nyári Krisztiánnak feleleveníteni a művészpár házasságát.

A „magyar Chagall” és tanítványából lett felesége szerelmét Réczei Tamás rendezésében láthatják a Reök-palotában.

Ámos Imre korábban megjelent naplójából már elég pontosan körvonalazható a zárkózott művész alakja, akit Nagypál Gábor színművész, a Stúdió K művészeti vezetője formál meg. Fiatal feleségének, Anna Margitnak írt leveleiben eltűnik ez a zárkózottság: a festőnőt játszó Pallagi Melitta előtt láthatóvá válik Ámos gyengédsége és féltékenysége. A kettejük között utazó szavakból kirajzolódnak közös életük nehézségei, hiszen a legtöbb levelük azokban a nyári hónapokban született, amikor spórolás miatt leköltöztek Pestről vidékre. Anna Margit Gyula közelében, Ámos Imre Nagykállón töltötte a harmincas évek nyarait, de naponta, szinte naplószerűen írtak egymásnak.

Önarckép kalappal.

Ámos Imre (Nagykálló, 1907. december 7. – Ohrdruf (Németország), 1944) magyar festőművész, Anna Margit festőművész férje.

Ungár Imre néven született. Felesége visszaemlékezése szerint „álmos természetűnek” tartotta magát, ezért szignálta korai képeit Ungár Álmos Imreként. Ebből született meg idővel a bibliai Ámos prófétára utaló művésznév.[1] 1934-ben nevét hivatalosan is Ámosra változtatta. 1935-ben vette feleségül Anna Margit festőnőt.

A Műegyetemen, majd 1929 és 1935 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula volt a tanára. 1931-től kezdve szerepelt kiállításokon, gyakran feleségével együtt. 1934-től a Munkácsy Céh, majd 1936-ban a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) választotta tagjává. Ettől fogva minden nyáron Szentendrén alkotott. 1938-ban a Nemzeti Szalon tagja lett. 1938 és 1941 között a nyarakat feleségével együtt Szentendrén töltötték, ahol Korniss Dezső és Vajda Lajos is a baráti körükhöz tartozott.

Hajnalvárás. A festő és felesége az 1939-ben készült képen

Kezdetben a posztimpresszionizmus (Rippl-Rónai József és a Nabis-csoport hatása) volt jellemző művészetére. Festészetének tematikáját emellett erősen meghatározták gyermekkori élményei, vallásos neveltetése, a nagykállói haszid miliő. 1937-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett Marc Chagall-lal. Ettől kezdve művészetére az álomszerű ábrázolás, a második világháború alatt pedig a rettegés, a félelem megjelenítése vált jellemzővé. Szürrealisztikus motívumvilága leginkább Chagall látomásos művészetéhez áll közel. Színvilága, ecsetkezelése is egyre expresszívebbé vált, mintegy előrevetítve tragikus sorsát.

1940-től gyakran hurcolták munkaszolgálatra, s talán épp hányatott, bizonytalan sorsa okán ebben az időszakban szinte a rajz válik kizárólagos művészi eszközévé. Sötét idők című sorozata és az 1944-ből származó Szolnoki vázlatkönyv a tragikus sorsú festő utolsó éveinek megrázó emlék

1940-től haláláig – kisebb megszakításokkal – munkaszolgálatos volt. 1944 nyarán Németországban, feltehetően egy szászországi táborban halt meg. (Halálának pontos időpontja nem ismert.)

Történetüket a második világháború tette tragédiává: 1940-től Ámos Imrét több alkalommal elvitték munkaszolgálatra. 1944-ben halt meg Németországban, Anna Margit pedig a barátoknál bujkálva élte túl ezt az időszakot. „A kerítésnél válthattunk szót egy keretlegény kíséretében. Civil ruhát vittem magammal és megpróbáltam rábírni – mikor a keretlegény pillanatra távolodott –, hogy szökjön, de ő azt felelte: Nem, menjen minden, ahogy a víz folyik.” – idézte fel a festőnő utolsó találkozását férjével.

A Festői szerelmek márciusi estéje előtt Nátyi Róbert művészettörténész tart felvezető előadást a két alkotóról.

A darabra már megválthatók a belépők a Fesztivál Jegyirodán. A teljes árú jegy 950 Ft-ba kerül. A sorozat létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.