SZEGED – A legutóbbi közéleti magazinműsor, a Blende kapcsán a Minority Safepack programról volt szó, és kollégáink a Rákóczi Szövetség sajtótájékoztatóján jártak, ahol megszólaltatták Bartók Csabát, a szegedi egyes számú választókerület képviselőjelöltjét; B. Nagy László országgyűlési képviselőt, a kettes számú választókerület képviselőjelöltjét, és Varga Róbertet, a Rákóczi Szövetség elnökét.

A Minority Safepack témáról már korábban is írtunk már. Ez alkalommal azonban hanganyagunkban bővebben tájékozódhatnak a hallgatóink a Minority Safepack kezdeményezéséről.

Hogy mi is a Minority Safepack, arról a három beszélgetésben résztvevő interjúalanyunk bővebben beszél, azonban elöljáróban, röviden összefoglalnánk miről is van szó:

A Minority SafePack vagy Minority SafePack Initiative (MSPI), teljes nevén Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe (az angol kifejezés magyarul am. Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, melynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A kezdeményezéssel akkor foglalkozik érdemben az Európai Bizottság (EB), ha 2018. április 3-ig összesen több mint egymillió hiteles aláírást sikerül összegyűjteni az Európai Unió (EU) legalább 7 tagállamában.

A javaslatcsomag eredetileg összesen 15 intézkedést ajánlott az Európai Unió számára nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén. Végül egy hosszas jogi procedúra után a következő 9 javaslat mellett engedélyezte az Európai Bizottság az aláírásgyűjtést:

  • Egy új EU-s ajánlás megfogalmazása a kulturális és nyelvi sokféleség védelméért és előmozdításáért az EU-ban
  • Az EU-s támogatási programok módosítása úgy, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára is elérhetőek legyenek
  • Nyelvi Sokféleségi Központ létrehozása
  • A regionális alapok megtervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek helyzetét, illetve a kulturális és nyelvi sokféleség szerepét
  • A Horizont 2020 program terjedjen ki a nemzeti kisebbségek és a kulturális és nyelvi sokféleség vizsgálatára
  • Egységes európai szerzői jog létrehozása
  • Az állampolgársághoz kapcsolódó jogok kiterjesztése az olyan állam nélküli személyekre és családtagjaikra, akik egész életüket a születésük helyének megfelelő országban élték le
  • Az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló EU-s irányelv módosítása úgy, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott régiókban biztosítsa a más tagállamból sugárzott tartalmak szabad vételét
  • A kisebbségi közösségeket és kultúrájukat támogató tevékenységek tömbösített felmentése az Európai Bizottság felé történő ama értesítési kötelezettség alól, ami a regionális vagy tagállami segély és a segélyekre vonatkozó tagállami szabályzat összeférhetőségéről szól

A Blende tartalmából:

  • Bartók Csaba, a szegedi egyes számú választókerület képviselőjelöltje szólalt meg először a kisebbségi jogok kapcsán, és hangsúlyozta, hogy “jobb később, mint soha”, hiszen közel ötven millió főt érint a kisebbségvédelmi kezdeményezés. Magyarország esetében 2,5-3 millió határon kívül élő, kisebbségi magyarságot érint a téma. Bartók Csaba részletesebben beszélt az interjúban személyes tapasztalatairól is.
  • B. Nagy László országgyűlési képviselő, a kettes számú választókerület képviselőjelöltje hozzátette, hogy az Európai Uniót remélhetőleg döntésre, és a helyzet változtatására tudják inspirálni a Minority Safepack által kezdeményezett aláírásgyűjtéssel, annak ellenére, hogy a témával kapcsolatban nehéz a jogi szabályozás, hiszen nincs egységes szabályrendszere, nem minden Európán belüli nemzetet érint egyforma mértékben, és a különféle esetek különféle szabályozást igényelnek, ehhez pedig összehangolt munkára van szükség
  • Varga Róbert, a Rákóczi Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség az egyik legnagyobb olyan határon túli, összmagyarság érdekeivel foglalkozó, kohézióra törekvő civil szervezet, mely főleg a fiatalokhoz próbál szólni, rajtuk keresztül próbál ezzel kapcsolatos eredményeket elérni. Kiemelte, hogy milyen jelentős a magyar nemzet territoriális kiterjedése, és egyben létszámbeli jelenléte a Kárpát-medencében. Pár szóban utalt a kultúrák közötti különbségekre, és arra, hogy milyen fontos, ha a fiatalok tudnak arról, hogy melyek ezek a különbségek.