Az előző műsorunkban, Mórahalom, Ásotthalom, Öttömös és Zákányszék helyzetéről, fejlődéséről és lakosainak mindennapjairól beszélgettünk, jelen adásban pedig a határmenti településekkel és a határon átnyúló kérdésekkel foglalkozunk stúdiónk visszatérő vendégével, B. Nagy László Képviselő Úrral.

A műsor tartalmából:

Kezdésként a február 8-9. között lezajlott szerb-magyar közös kormányülés kapcsán a két ország jelenlegi kapcsolatáról érdeklődtünk.
Soha még nem volt ennyire kölcsönösen jó a viszony a két ország és azok lakosai között, a képviselő szerint a régi sebek is begyógyulni látszanak, talán a kormányok egymás felé tanúsított nyitottsága is ennek egyik jele lehet. Ezen túl pedig Magyarország EU-s tagsága és Szerbia tagjelöltsége még szorosabb együttműködés irányába mozdíthatja a feleket, amelynek eredményeképpen egy kelet-középeurópai államszövetség is formálódni látszik a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és a balkáni országok részvételével.
A kultúránk a gazdasági függetlenségünk megtartásának kulcsa lehet ez az így kialakuló „régió” amely az összefogás által megnövekedett erővel tudja garantálni az utánunk kövezkező generációk számára is szabadságuk megtartását.

Jelenleg úgy tudjuk, hogy 2025 környékére tehető Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz.
Az az érdeke Szerbiának, hogy gazdaságilag is felzárkózzon az EU országaihoz – hogy minél kisebb mértékben legyen kiszolgáltatott a belépése után – egybeesik az EU-s tagállamok érdekével is. Ez a folyamat lényegesen több előnyt hordoz magában, mint amennyi hátrányt. Kohéziós alapokra is számíthat az ország majd annak érdekében, hogy a fejlődés beindulhasson. A fő kérdés, hogy ezeket a forrásokat majd milyen célokra tudja felhasználni Szerbia.

Tavaly megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának felújítása. A korszerűsítés befejezését követően a két főváros közötti nyolc órás menetidő 3 órára rövidül.
Ez a vasútvonal Kínai, Magyar és Szerb megállapodás keretében épül. Magyarország szándéka, hogy a kínai érdekeltségű áruforgalom áramlásának egyik állomásává váljon és ehhez kapcsolódóan egyéb logisztikai és infrastruktúrális fejlesztéseket is kíván megvalósítani. Ezek a kereskedelemhez kapcsolódó beruházások közvetlen módon is kedvezően hatnak térségünkre és emellett közvetett módon pedig a gazdasági függetlenség megteremtésében is jelentős szerephez jutnak valamint bevételt is termelnek majd.

Ezt a kereskedelmi útvonalat az „Egy övezet egy út” program részeként értelmezve újjáéledhet az eurázsiai gazdaság.
Az eruázsiai gazdasági övezetre az USA vetélytársként tekint, hiszen a világ feletti jelenlegi gazdasági fennhatóságát látszik megingatni. A globális hatalomért folyó verseny következtében jelentős politikai akadályok leküzdése árán tud csak Ázsia és Európa – beleértve Oroszországot és Kínát is – egymáshoz közeledni. Az ázsiai nyersanyag és az európai technológia párosítása vezető szerephez juttatná ezt a szárazföldi övezetet a közeljövőben.

A múlt heti kormányülésen az egyik kiemelt téma a STOP Soros törvénytervezet megtárgyalása volt, amelyhez kapcsolódóan a kormány társadalmi egyeztetéséhez több mint 900 szervezet csatlakozott. Az összkép azt mutatja, hogy a közvélemény egy szigorú törvény elfogadását látja célszerűnek.
Magyarország kormánya törekszik a Magyarországon működő de külföldi finanszírozású civil szerveződések ún. NGO-k (non-governmental organization) szigorú ellenőrzésére és korlátozására. Ennek érdekében a jogszabályi környezetet készül a kormány olyanná formálni, amelyben ezek a szervezetek az illegális migráció szervezésében végzett tevékenységüket nem tudják kifejteni. Erre irányul a STOP Soros törvénycsomag, amely ezeknek a szervezeteknek a működését, finanszírozását és átláthatóságát jogi eszközök bevetésével próbálja a magyarság érdekei mentén szabályozni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt a mandátumot kapta, hogy maradjon a tárgyalóasztalnál az ENSZ migrációs tervezetének kidolgozásánál.
A kormány tanulmányozta a tervezetet és azt a döntést hozta, hogy szövegszerű módosítási javaslatokkal éljünk a tárgyalások lebonyolítása során. A mi álláspontunk egybeesik sok más országéval így nyílik lehetőség arra is, hogy támogatókat szerezzünk ennek a tervezetnek a módosításához. Úgy vélte B. Nagy László, hogy a jelenleginél még komolyabb társadalmi feszültségeket szülhet ennek a tervezetnek az elfogadása és egy svéd példát is idézett ahol drasztikusan megnövelték a nyugdíjkorhatárt annak érdekében, hogy a költségvetésből lehessen finanszírozni az újonnan oda települt migránsok szociális ellátását.

A dél-magyarországi térség helyze.
Az itt élő lakosság már a múltban is számos kölcsönös előnyt élvezhetett a szomszédságukból fakadóan.  Napjaink körülményei – több határátkelő, jobb utak, kedvezőbb gazdasági környezet – ezt a vonulatot még inkább elősegítik. A két ország közötti árkülönbségek egyes árucikkek esetében a kereskedelemre pozitív hatással vannak ezért ezeket addíg érdemes kihasználni amíg még Szerbia nem csatlakozik az EU-hoz. Ezt az időszakot kell addig minél teljesebben kihasználni és a két ország előnyére fordítani.

 

A 103,5 Mhz-en elhangzott beszélgetést az alábbi lejátszón meghallgathatja: