WASHINGTON – Csaknem száz újabb exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Kepler űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően (MTI).

Az újonnan azonosított planétákkal mintegy háromszázra nőtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópjának K2-missziója keretében felfedezett exobolygók száma – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

“Kétszázhetvenöt bolygójelöltet kezdtünk vizsgálni, amelyek közül 149-ről bizonyosodott be, hogy valódi exobolygó. Ezek közülük pedig 95 volt újonnan felfedezett planéta” – mondta Andrew Mayo, a Dániai Műszaki Egyetem nemzeti űrintézetének doktori hallgatója, az Astronomical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: “ez a kutatás a K2-misszó révén 2014-ben nyert első adatok óta folyik”.

A Discovery-program keretében épített Kepler űrtávcsövet 2009 márciusában indították útjára, legfontosabb feladata a Földhöz hasonló bolygók keresése úgynevezett tranzit módszerrel: a műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz.

Az űrteleszkóp fotometriai pontosságát garantáló négy lendkerék közül kettő 2013-ra meghibásodott, így új “forgatókönyvet” kellett írni. Eszerint 2014 nyarától a K2 küldetés keretében az űrteleszkóp az égbolt nagyobb területét figyeli meg, és képes a hűvösebb, kisebb, vörösbolygó-típusú csillagok nagyobb hányadát megvizsgálni.

Az exobolygók kutatása viszonylag fiatal terület. A Napunkhoz hasonló csillag körül keringő első bolygót 1995-ben fedezték fel. Mára mintegy 3600 exobolygó vált ismertté, amelyek között Föld-méretű kőzetes planéták és Jupiterhez hasonló gázóriások is találhatóak.

Az újonnan felfedezett bolygók egyike egy rendkívül fényes csillag körül kering. “Az egyik megerősített planéta tíz nap alatt kerüli meg a HD 212657 jelű csillagot, amely a Kepler és a K2-misszió során talált eddigi legfényesebb gazdacsillag. A fényes csillagok körül keringő bolygók azért fontosak, mert a csillagászok rengeteget megtudhatnak a róluk a Földről végzett megfigyelések révén is” – mondta Mayo, aki a NASA, a kaliforniai műszaki egyetem (Caltech), a UC Berkeley, a Koppenhágai Egyetem és a Tokiói Egyetem kutatóival dolgozott együtt.

A Kepler-űrtávcső eredeti és K2-missziója révén is óriási mértékben hozzájárult az exobolygók kutatásához. Küldetései révén eddig több mint 5100 exobolygójelöltet talált.

 

A Kepler űrtávcső a Discovery-program keretében épített űrtávcső. Exobolygók után kutat fedési módszerrel, az égbolt egy előre kiválasztott területén, a Cygnus (Hattyú) és a Lyra (Lant) csillagképek határán. Az 1,4 méter átmérőjű, 95 centiméteres korrekciós lencsével felszerelt, 105 négyzetfokos látómezejű Schmidt-távcsövére szerelt 42 CCD (egyenként 2200×1024 pixel, összesen 95 megapixel felbontással) mintegy 170 ezer, 9-15 magnitúdós fősorozati csillag fényességét méri (mintegy 0,00001 magnitúdós pontossággal) a tervek szerint három és fél évig, hogy észlelje a fénycsökkenést, amikor egy bolygó elhalad a csillaga előtt. A felfedezhető bolygók legkisebb tömege mintegy 0,5 földtömeg, a csillagtól mért legnagyobb távolságuk 1 CsE. A kutatók több száz bolygó felfedezésére számítanak, amik közül akár tucatnyi földszerű bolygó észlelése lehetséges.

Indítására, többszöri halasztást követően 2009. március 7-én 03:49-kor (UTC) került sor, ezután Nap körüli, a Földet követő pályára állt, hogy a Föld ne zavarja a megfigyelésekben.