BUDAPEST – A Continental cég 2018 májusára ígéri új, merőben modern mesterséges intelligencia központjának megnyitóját Budapesten. A beruházáshoz 5,5 milliárd tőkére volt szükségük, melyből 1,37 milliárd forint támogatást az állam biztosít számukra – adta hírül a portfolio.hu oldala. 

“Tovább bővítjük szakértelmünket a mély gépi tanulás területén, hogy megvalósíthassuk az automata vezetést, és támogassuk a Vision Zero célkitűzésünket – egy balesetek nélküli jövőt” – mondta el Karl Haupt, a Continental üzletág-vezetője.

Markus Strothjohann, magyarországi HR vezető a projekttel kapcsolatban elmondta, hogy azért választották Budapestet, mert itt már adott egy aktív autóipari környezet, számos egyetem és kutatóközpont, valamint az általunk keresett specialisták is rendelkezésre állnak. A Continental körülbelül 100 szoftver és hardver szakértő felvételét tervezi az új egységéhez, mely célkitűzést rendkívül hamar szeretnénk megvalósítani.

 

A mesterséges intelligenciáról általában

Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk. A köznyelvben több külön jelentésben használják:

  1. A mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül képes legyen válaszolni környezeti behatásokra (automatizáltság);
  2. A mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, még ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmus is húzódik meg (TI szimuláltság – ilyen értelemben beszélhetünk pl. a számítógépes játékok gépirányította karaktereinek „intelligenciájáról”);
  3. Végül, a mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás) – ez utóbbi jelentés az, ami a modern MI-kutatásban előtérbe került, és jelenleg az MI fogalmával legjobban azonosítható.

Bár a mesterséges intelligencia a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel. Egy olyan tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni. A mesterséges intelligencia rendszereket napjainkban elterjedten használják a gazdaság- és orvostudományban, a tervezésben, a katonaságnál, sok elterjedt számítógépes programban és videojátékban.

 

Az utóbbi idő egyik talán legismertebb mesterséges intelligenciával rendelkező lénye, a Hanson Robotics robotja, Sophia, aki idén Budapestre is ellátogat “Sophia, a humanoid robot, ami az emberiség legsötétebb félelmeivel viccel: a Hanson Robotics teremtménye képes az érzelmek kifejezésére, felismeri az arcokat, így szemkontaktust is tud tartani, érti a beszédet, és néha még egy-egy viccet is elsüt (ami kiben félelmet, kiben felháborodást kelt). Októberben szaúdi állampolgárságot kapott, így egyébként több jogot szerzett, mint az ott élő nők. Játszott már kő-papír-ollót Jimmy Fallon showmannel, és szerepelt az Elle magazin címlapján.”

“A „mesterséges intelligencia” (artificial intelligence, AI) kifejezést 1956-ban használták először az új diszciplína irányvonalait megfogalmazni hivatott nyári összejövetelen a New Hampshire állambeli Dartmouth College-ban.” […] “Általános MI és szuperintelligencia, szingularitás megosztja a tudományos-technológiai világot: egyesek szerint belátható időn belül, még a 21. század első felében, mások szerint 50-200 éven belül vagy még később, megint mások szerint viszont soha nem valósulnak meg.”/imag/

 

A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.