SZEGED – Megérkeztek az első külföldi felhasználók, egy svájci és egy görög kutatócsoport az ELI-APLPS-ba, a szegedi lézeres kutatóintézetbe – jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke hétfőn a helyszínen (MTI). Címlap fotó: Rosta Tibor, MTI 

Pálinkás József sajtótájékoztatóján elmondta, a 2009-ben elindított tudományos beruházás határidőre, a költségkereten belül a tervezett paramétereknek megfelelően elkészült.

Az ELI-ALPS mintegy 80 milliárd forintból, részben az unió strukturális alapjaiból, részben hazai forrásokból épült föl, és a rövid impulzusú lézerekkel folytatott kutatások egyik központja lesz a világon – hangsúlyozta az akadémikus.
Az intézet rendelkezésére áll a világ minden részéről érkező kutatói közösségnek, nemcsak a fizika, hanem a biológiai, a kémia, orvos- és anyagtudományok területén is. A kutatóintézetben felhasználói berendezések működnek, melyek feladata, hogy stabilan biztosítsa a feltételeket a lézerfizikát használó kísérletekhez – mondta az elnök.

Pálinkás József kifejtette, a cél, hogy a központ szolgáltatásait a lehető legjobban ki tudják használni. Az NKFIH egymilliárd forintos kerettel pályázatot ír ki magyarországi kutatócsoport számára, hogy a szegedi intézetben folyó kutatások finanszírozására – tette hozzá.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly októberben megérkezett az első három lézerberendezés Szegedre, melyek a beüzemelést és a teszteket követően már élesben működnek. Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója hangsúlyozta, az első eredmények azt mutatják, hogy a berendezések nemcsak tesztkörülmények között működnek jó, hanem valóban a világ tudományának élvonalába tartozó kísérletek elvégzésére alkalmasak.

Az intézet munkatársai egységes csapatként magas színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani. Ahhoz további fejlesztésekre vannak szükségek, hogy a terveknek megfelelően évente 80-90 kutatócsoportot ki tudjanak szolgálni.

Hans Jakob Wörner, a zürichi műszaki egyetem professzora vezetésével a szegedi kutatóintézet nagy ismétlési frekvenciájú lézerével nemesgázokban előállították az első magasharmonikus spektrumot. E magas frekvenciájú impulzusok segítségével folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatok vizsgálhatók.

Egy görög kutatócsoport a szegedi szakemberekkel együttműködve az intézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat kristályokban. A folyamat kvantummechanikai aspektusainak vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó lézer terében. A projekt két kutatási területet egyesít: az erősterű fizikát és a kvantumoptikát.

A témával kapcsolatos hanganyagunkat, melyet Boros Tamás kollégánk készített Lehrner Lóránttal, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetőjével itt hallgathatják meg:

Az Az ELI – Extreme Light Infrastructure projektről tömören

Az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt szerves része az európai kutatási nagyberendezések tervezett, ill. épülő azon generációjának, amelyet az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (ESFRI) fog össze. Az ELI a világ első olyan létesítménye lesz, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé, akár az úgynevezett ultra-relativisztikus tartományban is. Ezzel új utak nyílnak majd meg a fizikában, valamint olyan új technikai fejlesztéseket is megalapozhat, mint amilyen a relativisztikus mikroelektronika és a kompakt (asztali méretű) lézeres részecskegyorsítók. Az ELI az anyagtudomány, az orvostudomány és a környezetvédelem számos területére jelentős hatással lesz majd.

Az ELI az első, nagyteljesítményű lézereken alapuló nagy civil kutatói létesítmény, amely európai együttműködéssel és a nemzetközi tudományos közösség részvételével jön létre. A három lézeres kutatóközpontot Magyarország, a Cseh Köztársaság és Románia azonos időben, közös koordinációval és egyeztetett kutatási stratégiával hozza létre. Ezek sorrendben az ELI attoszekundumos, beamline- és fotonukleáris kutatási központjai.

Az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) elsődleges célja, hogy egy olyan egyedülálló attoszekundumos berendezést hozzon létre, amely a fejlesztők és felhasználók számára a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosít a lehető legrövidebb időtartamú impulzusokat a terahertzestől (1012 Hz) a röntgensugárzásig (1018-1019 Hz) terjedő nagyon széles frekvenciatartományban. Az ultranagy intenzitású fényt igénylő kísérleti kutatásokat, mint amelyek a lézeres részecskegyorsítás vagy a lézerrel keltett röntgensugárzás, elsősorban a Cseh Köztársaságban, Prága mellett megépülő ELI Beamline Berendezésben (ELI Beamline Facility), míg a fotoindukált nukleáris vizsgálatokat a Romániában, Bukarest közelében, Magurele-ben megvalósuló ELI Fotonukleáris Berendezésnél (ELI Photonuclear Facility) lehet majd elvégezni.

A nemlineáris kvantum-elektrodinamikai és laboratóriumi asztrofizikai vizsgálatok elvégzésére specializálódó, 200 PW csúcsteljesítményű lézerimpulzusok létrehozására és felhasználására képes negyedik kutatóintézet helyéről várhatóan később születik majd döntés. /Forrás/

 

További információ

www.eli-alps.hu