Folytatódik a Civil Hang Stúdió Térségi Kitekintő című műsora.

Az előző részben főként Szegedet érintő aktualitások kerültek előtérbe, a második részben a műsorvezető kalauzolásával az érdeklődők képet kaphatnak a homokhátsági térség mindennapi gazdasági életéről. Ezúttal a térség négy települése kerül fókuszba: Domaszék, Bordány, Üllés és Zsombó. Aki a felmerült kérdésekre válaszolt:
B. Nagy László, a Csongrád megyei 2. számú egyéni választókörzet képviselője és képviselőjelöltje.

A mezőgazdaság korszakváltás előtt áll. A tavalyi évben mintegy 33%-al növekedtek a beruházások. A digitalizálás korszaka elérte a mezőgazdaságot is, ezzel rengeteg új és izgalmas lehetőséget nyitva meg az ágazat előtt. A vidékfejlesztési programra ebben a ciklusban 1200 milliárd forint áll rendelkezésre, mely magában foglalja a föld alapú támogatásokat is. Így komoly pályáztatási rendszert kellett kiépíteni, hogy megfeleljen az uniós szabályoknak. Jelenleg minden mezőgazdasággal foglalkozó láthatja, hogy mire lehet pályázni, és szabadon tud válogatni közülük, hogy a termelési profiljának megfelelőt találjon, melyre utána a megadott szabályok szerint pályázhat.

Térségünk, a Homokhátság, mindig is rendhagyó helyzetben volt. Adódik ez abból, hogy a térségben rossz minőségű termőföld található, főleg homok (ez 3-6 aranykoronás minősítést jelent), így a II. világháború után indult állami gazdasági rendszerek nem tudták kiterjeszteni a térségre rendszerüket, mivel úgy ítélték meg, hogy ebből nem lehet hasznot hozni. A térség lakóinak ezen okok miatt új módokat kellett kitalálniuk arra, hogy fent tudják tartani a gazdaságaikat, el tudják tartani családjaikat. A különbség a gazdáslkodási módszerek között a mai napig fennáll a Homokhátság és az ország többi termővidéke között. A terület legnagyobb problémája az, hogy kevés a rendelkezésre álló víz, mely nélkül a termelés esélytelen. Mivel a csapadékeloszlás a Homokhátságban kevésnek és hektikusnak mondható, mindig kell új módozatokat kitalálni a termelés megfelelő lebonyolításához. A jelenlegi termelési struktúra lassan meghaladott lesz, ezért a jövő útja a mezőgazdaság digitalizásálában rejlik. A cél a modern számítógépes technológiák bevezetése a magyar mezőgazdaságban. Haladni kell a korral.

Domaszék 1952 óta önálló település. Dinamikusan fejlődő községnek nevezhető. Állandó fejlesztések vannak az oktatás terén, mely indokolt, hiszen a helyi óvodákban és iskolákban folyamatosan nőnek a létszámok. Egyértelműen hosszú távra terveznek.

A település a Területi Operatív Program keretében valósította meg fejlesztéseinek nagy részét az előző ciklusban. Domaszék összesen hét nyertes pályázatot készített, ezzel több mint 500 millió forintos vissza nem térítendő uniós pályázati összeghez juttatva a községet.  Ezek közül olyanok emelkedtek ki, mint a sportcsarnok felújítása (63 millió forint értékben), a polgármesteri hivatal és környékének energetikai felújítása, belvíz vízelvezetési hálózat fejlesztése (110 millió forint értékben), domaszéki óvoda konyhafejlesztése (192 millió forint), illetve nyertes pályázattal büszkélkedhetnek egy ipari park létrehozására.

Bordány tipikus homokhátsági település, annak minden jellemzőjével és szépségével. Szegedhez való közelsége miatt a helyi munkaerő nagy része ingázik a lakhelye és Szeged között. De vajon a település képes lenne arra, hogy új ágazatok létrehozásával helyben tartsa lakosait?

Régen nagy hagyománya volt a paradicsomtermesztésnek. A bordányi paradicsomüzem jól funkcionált, sok szerződést tudott tető alá hozni. A rendszerváltás ezt a fajta élelmiszerfeldolgozást derékba törte. A település egyik legnagyobb gondja, hogy öregszik a lakosság. A fiatalok elhagyják a települést, nem maradnak helyben már. A gazdálkodási életformát egyre kevesebben vállalják be. Nemcsak a fizikai munka miatt, hanem amiatt is, hogy egyre kevesebb marad meg az egységnyi termelésből. Ez nagyban eltántorítja a fiatalokat attól, hogy az egész embert kívánó gazdálkodói életmódot válasszák.

Üllés sokszínű térségi település. Adottságai miatt növénytermeszetésre jól használható terület. A szőlő remekül érzi magát az üllési földben. Emellett kiválóan vadászható terület, a magyar vadászok klasszikus zsákmányai mind nagy számban fordulnak elő Üllés térségében, a község halastava pedig valódi horgászparadicsom.

Az Üllés-Szeged távolság miatt itt már nem olyan jellemző az a probléma, mint ami fennáll Bordány esetében, kevesebb jóval az ingázók száma. Ennek megfelelően itt is elmondható, hogy a lakosság növekvő tendenciát mutat. Az önkormányzat jól működik, a pályázataik segítségével több mint 450 millió forintot pályáztak meg sikeresen az elmúlt időszakban. Ha megnézzük, hogy a pályázati pénzeket mire fordítják akkor kiderül, hogy egyértelműen a jövőt fejlesztik: a pénzek iskolák, óvodák, tornatermek, konyhák fejlesztésére költődnek. Üllés, Domaszékhez hasonlóan, ipari parkot fog fejleszteni. Ez nemcsak munkaerőt teremt, de adóbevételeket is jelent.

Zsombó már az 1200-as évek óta lakott település, ennek ellenére a lakosok átlagéletkora a megyében a legalacsonyabb, 38 év.

A településre az elmúlt 30 évben igen sokan költöztek ki Szegedről, ennek és a természetes szaporulatnak a hatására a lakosság megduplázódott. Ahogy a többi homokhátsági település, Zsombó is élt a pályázati lehetőségekkel a tavalyi évben és több mint 470 millió forintot nyertek településfejlesztésre. A község legnagyobb problémája itt is hasonló a többi homokhátsági településhez, névlegesen az, hogy a mezőgazdaságból élők száma egyre csökken. Szeged közelsége miatt Zsombó mindig kedvelt lesz a nagyvárosból kiköltözni vágyók számára.

 

A 103,5 Mhz-en 2018. január 19-én elhangzott beszélgetést az alábbi lejátszón meghallgathatja: