Boldog embernek vallotta magát 100. születésnapján, 2018. január 30-án is Gábor Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar bensőséges ünnepségen köszöntötte a jubiláló farmakológust- adta hírül a Szegedi Tudományegyetem.

A 100. születésnapomon, összegzésképpen kimondhatom: sorsom, hogy mindig oda kerültem, ahol segítségre volt szükség. Boldog vagyok, mert az Isten megadta, hogy teljes szellemi frissességben élhessem meg ezt a napot – fogalmazott Gábor Miklós. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar 2018. január 30-án 100. éves professor emeritusát bensőséges születésnapi ünnepségen köszöntötték tanítványai, kollégái és tisztelői.

„1918. január 30-án Szegeden születtem. Egyetemi tanulmányaimat 1936-tól a Ferenc József, illetve a Horthy Miklós Tudományegyetem Természettudományi Karán folytattam, s diplomát is ott szereztem (1942). Egyetemünkön 1945. október 1. óta dolgozom” – kezdődik Gábor Miklós önéletrajza. A jubiláló farmakológus professzor munkásságát a kutatás és oktatás iránti mély elkötelezettség jellemzi – hangsúlyozta köszöntőjében a két tanítvány, Hohmann Judit, az SZTE GYTK dékánja és Zupkó István, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet vezetője.

A kamillavirágból előállított „kék olajjal”, a Jancsó Miklós akadémikus által vezetett szegedi egyetemi Gyógyszertani Intézetben kezdődött Gábor Miklós kutatói pályája. A II. világháború dúlta egyetemi laboratóriumból kikerülő hatóanyag – Jancsó professzor ötlete nyomán és a szegedi klinikai vizsgálatok eredményeként – rekord gyorsasággal gyógyszer-forgalomba hozatali engedélyt kapott. Így aztán Gábor Miklós is hozzájárult ahhoz, hogy 1947 óta kapható a patikákban az úgynevezett renyhén gyógyuló sebek kezeléséhez használatos Azulenol kenőcs.

Különleges monográfiákban adta közre kutatómunkája eredményeit Gábor Miklós: minden könyve az Akadémia Kiadó gondozásában látott napvilágot, s köteteihez a szakma világhírű képviselői írtak előszót. A szegedi gyógyszertani intézetbeli kísérleteit összegezi az 1960-ban megjelent első művében, amely egyedülinek számít abból a szempontból is, hogy előszavát Jancsó Miklós professzor írta.

Franciaországi ösztöndíjas tapasztalatait is beépítette abba a kötetébe, amely a világon elsőként foglalta össze a növényi eredetű színezékanyagok, az úgynevezett flavonoidok gyulladásgátló hatását. Ehhez az angol nyelven írt kötetéhez az előszót a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert adta. A könyvet német nyelvre is lefordították, ami mutatja a szakmai siker nagyságát. A kapilláris rezisztencia farmakológiája című könyve a világhírű stresszkutató, Selye János előszavával jelent meg. A következő nagy munkát a flavonoidok és a rokon származékaik farmakológiájáról szóló monográfia jelentette.

95 éves volt Gábor Miklós, amikor megjelent a kísérletes gyulladások egér modelleken témakörhöz kötődő monográfia-sorozatának harmadik kötete. Az új kutatási irányról tanúskodó, 2000-ben megjelent első kötethez az előszót a szakmai tekintélynek számító Nobel-díjas John Vane írta. A második kötet 2007-ben, a harmadik 2013-ban került ki a nyomdából.

Töretlen lelkesedéssel kutat szinte a mai napig Gábor Miklós, akitől a 100. születésnapján megkérdeztük: mit kívánt, mikor ünnepi tortáján elfújta a gyertyát. A szegedi egyetem professor emeritusa mosolyogva válaszolta: jó egészséget és azt, hogy előadást tarthasson, például a könyveiről, amelyek egy tudós pályájának mérföldkövei.

 

További információ

www.pharm.u-szeged.hu