A Civil Hang Stúdió Blende című közéleti magazinműsorának vendége volt Kakas Béla, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, aki abból az apropóból érkezett ült mikrofon mögé, hogy közös erővel fel tudják fedni a hallgatók előtt, hogy vajon milyen munkát is végez a Csongrád megyei közgyűlés… egyáltalán a megyei közgyűléseknek milyen fontos munkakörei vannak országunkban.

Kikből áll egy megyei közgyűlés és hogyan áll össze a képviseleti tagok összessége?

Kakas Béla: Minket listán választanak a helyhatósági választásokkor. Húsz fős közgyűlésünk van. Jelen pillanatban 11 fő a FIDESZ, 5 fő az MSZP, és négy fős a Jobbik képviselőcsoportja.

Akkor mondhatjuk, hogy a megválasztottak pártokat, vagy településeket képviselnek, vagy a választókat?

Kakas Béla: Amikor egy párt delegálja a küldötteit a harcba akkor van egyfajta területi arány, hogy ha járásokat nézünk egységesen legyen képviselve minden felület a megyében.

A delegáltakon túl vannak-e helyi emberek bevonva. Gondolok itt esetleg polgármesterekre, jegyzőkre.

Kakas Béla: A listaállításokon a többség polgármester. Illetve vannak külső tagok.

Mennyire lehet párhuzamot találni egy városi/települési önkormányzat és a megyei önkormányzat munkája között?

Kakas Béla: Nagyon sok közös jellemző van. A polgármestert helyettesíti be az elnök pozíciója, ugyanúgy van az önkormányzatnak hivatala. Nálunk főjegyző van. A településeken jegyzők vannak. A képviseleti demokrácia mottójára épül fel.

A képviseleti tagokból bizottságok alakulnak. Mely területekre alakulnak ezek?

Kakas Béla: Van területfejlesztési bizottság. Ez a fő feladata a megyének, ezért ez a legfajsúlyosabb. Mindenhol van pénzügyi bizottság. És mindig kell, hogy legyen jogi, ügyrendi bizottság.

A bizottságokban fel lehet vélni külsős tagokat, akik az adott bizottság szakmaiságát próbálják erősíteni. Ugyanez a rendszer működik Önöknél is?

Kakas Béla: Igen. Igyekeznek a pártok külsős szakembereket delegálni. Szakmai vonalat képviselnek, például a kormánypárti-ellenzéki vitákban.

Milyen határon átnyúló tevékenységei vannak a közgyűlésnek?

Béla: Csongrád megyének elhelyzekedése miatt jó politikai súlya van. Hármashatár mentén helyezkedik el. Arra törekszünk, hogy a határ mindkét oldalán élők életminőségét javítsuk. A cél, hogy az erre szolgáló Európai Uniós források jó kezekbe kerüljenek. Van egy magyar-szerb program és egy román-magyar program. Ezek alatt azt kell érteni, hogy a határ melletti megyepárok együtt pályáznak uniós forrásokra. Ennek van stratégiai dimenziója, melynek keretében stratégiai pályázatok készülnek és van egy ún. Open-call rész, amiben nyitott pályázatokon keresztül, testvértelepülések pályáznak. A stratégiai pályázatoknál kulcszerepet kap a mobilitás kérdése: közös útfejlesztés, határátkelők, vízhálózat stb. Ezek mellett az egészségügy fejlesztés és a kultúra közös fejlesztése is nagyon hangsúlyos szerepet kapnak. Ezek több millió eurós, valóban nagy projektek. A nyitott pályázati rendszerben az egyetem is remekül tud pályázni a kultúra fejlesztésére. Nagyon fontos Európai Uniós cél, hogy a határmentiség kiemelt szerephez jusson.

Mivel foglalkozik a megyei közgyűlés összefoglalva, milyen hatáskörei és lehetőségrendszerei vannak?

Kakas Béla: 2012-ben változott meg a megyék fő hatásköre, ez a közigazgatási reformban valósult meg. Előtte a megyéknek intézményfenntartói hatásköre volt, lényegesen magasabb költségvetéssel. Iskolákat és kórházakat üzemeltetett és fejlesztett. Most a területi operatív program keretein belül a településfejlesztés a fő feladata a megyének. Egy ilyen terv a stratégia felállításával, a célok pontos meghatározásával kezdődik, ebből áll össze a programtervezet, mely később integrált programtervezetként (ITP)  jelentkezett és a tervezési időszak zárásaként jelentkezett az ITP 2.0. A települési célok lettek összegezve. Párbeszédet kezdtünk a településekkel. Mi 58 településről beszélünk a településfejlesztéskor. Megkérdeztük őket, hogy mik azok a problémák, célok, amiket a rendelkezésre álló forráskeretből meg akarnak valósítani. A rendelkezésünkre álló végső forráskeret 29,2 milliárd forint. Ez jut az 58 településnek, és ezen kívül a két megyei jogú városnak további összegek. Szegednek 33 milliárd, Hódmezővásárhelynek 10 milliárd. Így az operatív programnak körülbelül 73 milliárd forint állt a rendelkezésére. Kormányzati cél, hogy ezek az összegek gazdaságfejlesztési célokat szolgáljanak. Ezt lehet direkt és indirekt módon értelmezni, mivel egy ipari park vagy egy piac fejlesztése egyértelműen gazdasági vonatkozás, ahogyan a turizmus is, de mi van mondjuk egy óvodafejlesztési programmal? A cél, hogy az anyukák el tudják helyezni megbízható környezetbe gyermekeiket és vissza tudjanak találnia munka világába. Ha így nézzük egy óvodafejlesztés is bír gazdasági vonatkozásokkal. A megyei szintnek mindig gondolkodnia kell a gazdaságélénkítésen. Szükség van befektetésösztönző stratégiák kidolgozására, zöld gondolkodásra, klímastratégiára, biogazdálkodásra és megyespecifikus megoldásokra, melyben nem engedi, hogy a nagyobb városok elnyomják a kis településeket. A gazdaságfejlesztés egyik legnagyobb kihívása a munkaerőpiaci egyensúly megteremtése. Most ott tartunk, hogy munkaerőhiány van. A képzés és a munkahelyteremtés egyensúlyára kell törekednünk. Kulcsszó, hogy a polgármesterek innovatív módon vezessék a településeket. úgymond fogjanak kezet a versenyszférával, értsék a vállalkozók problémáit, gondjait, és tudjanak együttgondolkodni egy közös fejlesztési stratégia kialakításában. Mindez úgy épül be az operatív programba, hogy van 5 prioritás, alábontva 13 intézkedés és ez alatt a felhívások szintjén 19 jelent meg. Ezekre reagáltak a települések.

Milyen fontos határon átnyúló tevékenységeket végez a megyei közgyűlés mostanában?

Kakas Béla: Megyénk fekvésének pozícióját pontosan értékelik a külföldi partnereink. A kapcsolatok legegyszerűbben úgy indulnak el, hogy vannak bizonyos testvérmegyei, testvértartományi kapcsolatok. A legnagyobb léptékű dolog a kínai-magyar kapcsolatok rendszere. Ennek keretében zajlik az Egy övezet, egy út program. Ez tulajdonképpen az új selyemút rajzolása. Az új szemlélet, hogy közösen tárjuk fel egymás értékeit, lehetőségeit és gondoljuk át, hogyan tudjuk ezeket hasznosítani, és közösen megjelenni esetlegesen egy Európai Unión kívüli harmadik piacon. A kínai kapcsolatok révén közös turisztikai értékek megteremtéséről, illetve feldolgozóipari lehetőségekről tárgyaltunk. Oroszország felé olyan szempontból tudnánk nyitni, hogy vannak megyék, ahol a magyar termékekre nosztalgiával tekintenek, és számukra a magyar termék egyet jelent a minőséggel. Ezt a lehetőséget is vétek lenne kihagyni. Szegeden konzulátust hoznak létre, tiszteletbeli konzullal, mely már magában záloga a kapcsolatteremtésnek. Harmadik fontos pont a lengyel kapcsolat. a lengyelek előttünk járnak zöld gondolkodásban: biogazdálkodásban és klímastratégiák tervezésében. A célunk, hogy uniós pályázatok keretében közösen menjünk elébe ezeknek a fontos problémáknak a fejlesztésébe.

Beszélhetünk még a régihez hasonló kultúra- és művelődés exportról a határon túli kapcsolataink felé?

Kakas Béla: Természetesen beszélhetünk. Talán most még színesebb is a paletta, mint régen volt. Büszkék vagyunk az értékeinkre, de egymás mellett erősebbek is vagyunk.

Mekkora apparátussal dolgoznak?

Kakas Béla: Nem túl naggyal. Körülbelül húsz fővel. Közben létrehoztuk a Csongrád Megyei Nonprofit Kft.-t, melynek az a dolga, hogy a településekkel leszerződve segítse a folyamatokat. Ők is hozzánk tartoznak körülbelül 10 fővel.

Hamarosan ülésezik a közgyűlés. Mik lesznek a napirendi pontok?

Kakas Béla: A közgyűlés munkaterv szerint dolgozik. Az alapszabály szerint 6 kötelező közgyűlést tartunk egy évben. Ha gyorsan eldöntendő dolog van akkor rendkívüli közgyűlést hívunk össze. Az év első eleme mindig a költségvetés megalkotása. Önkormányzatok nem tervezhetnek hiánykötlségvetést, tehát mindig egy egyensúlyra kell törekedni. A március 14-i nemzeti estünkön szoktuk átadni azokat a díjakat, amiket a februári közgyűlésen fogadunk el. És vannak a munkatervben elfogadott kötelező napirendi pontok, amiket leosztunk az évre. Született egy döntés, melynek értelmében a közgyűlés kitelepül különböző településekre, ezzel sokkal személyesebb kapcsolat alakul ki a településekkel.


A műsor teljes hosszában elérhető az alábbi linken:

Csongrád megyei közgyűlés

A közgyűlés elnöke: Kakas Béla

A közgyűlés alelnökei: Ádók János, Magyar Anna, dr. Kovács Beáta

Tanácsnokok
Külgazdasági tanácsnok: Nógrádi Zoltán
Mezőgazdasági tanácsnok: Gémes László
Nemzetiségi tanácsnok: Szirbik Imre

A Csongrád Megyei Közgyűlés tagjai:

Ádók János
Dr. Bodor Csaba
Bozó Zoltán
Dr. Buzás Péter
Dudás Zoltán Sándor
Gémes László
Havasi János Béláné
Kakas Béla
Dr. Kiss Attila
Mágori András József Magyar Anna
Dr. Miklós Péter
Móra József Antal
Nagy Attila Gyula
Nógrádi Zoltán
Szabó Zoltán Ferenc
Szél István
Szirbik Imre
Toroczkai László
Varga Péter

 

A Csongrád Megyei Közgyűlés bizottságai:

Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

Elnök: Bozó Zoltán
Alelnök: Mágori András József
Tagok: Dr. Bodor Csaba, Dr. Kiss Attila, Dr. Buzás Péter
Ügyrendi és Jogi Bizottság

Elnök: Szabó Zoltán Ferenc
Alelnök: Dudás Zoltán
Tagok: Dr. Miklós Péter, Szél István
Külsős tag: Dr. Pap Gabriella
Terület-, Gazdaság- és Turizmusfejlesztési Bizottság

Elnök: Nagy Attila Gyula
Alelnök: Szél István
Tagok: Gémes László, Toroczkai László, Varga Péter

 

A közgyűlésekről röviden

A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés. A megyei jogú városok jogi státusát jelenleg, 2017.08.10.-én a 2011. évi CLXXXIX. tv., az Mötv. rendezi.

A megyei jogú városoknak városonként nem azonos tárgykörben és mélységben ugyan, de jellemzően – a megyei közgyűléssel is együttműködve – a következő feladatok teljesítésével kell számolniuk:

  • 1. a középfokú oktatás (helyenként több országos beiskolázású oktatási intézmény fenntartása is) működtetése és fejlesztése,
  • 2. a nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatás,
  • 3. a diákotthoni ellátás,
  • 4. a felnőttek alap- és középfokú oktatása,
  • 5. a művészeti oktatás,
  • 6. a könyvtári és a levéltári szolgáltatás,
  • 7. esetenként a színház, a szabadtéri játékok, szimfonikus zenekar fenntartása,
  • 8. közművelődési intézmény, ifjúsági- és gyermekház működtetése,
  • 9. sportlétesítmények fenntartása, a testedzési igények kielégítése, a testnevelés, a diáksport, a szabadidő-, a verseny-, és az élsport, a természetjárás, a turizmus feltételeinek biztosítása,
  • 10. a távhőszolgáltatás, a kéményseprői szolgáltatások, a közfürdők működtetése,
  • 11. kórház-rendelőintézet működtetése, drogcentrum szervezése,
  • 12. nevelőotthonok, csecsemőotthonok, speciális szociális otthonok szervezése.

A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét – megállapodás szerint – felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni.

 

További információ

www.csongrad-megye.hu/site/index.php

www.facebook.com/csongradmegye /fotó forrása/