Leállította az Alzheimer-kór ellenszereként alkalmazható lehetséges gyógyszerek kutatását a Pfizer Inc. gyógyszergyártó cég – adta hírül a BBC.com.

The Alzheimer’s Society szerint a döntés lesújtó jelentőségű a betegség ellenszerében reménykedők számára, hiszen az esélyét is elveszi annak, hogy a jövőben komolyabb kutatások történjenek e területen. A kutatások költségei ugyanis rengeteg pénzt igényelnek, így ezek leállításával a Pfizer cégnél 300 ember veszíti majd el munkáját. Az indoklás szerint a jövőben a vezető orvosi kutatásokhoz kapcsolódó fejlesztésekbe szeretnék fektetni az így megspórolt pénzt. Az The Alzheimer’s Society szerint a gyógyszergyártó cégeket bátorítani kellene arra, hogy az idegtudomány területének kutatására fektessék a másra is fordítható tőkét, és ne hanyagolják az ehhez kapcsolódó továbbra is kérdéses kezelhetőségű betegségeket.

A BBC rádióban is elhangzott, Professzor Tara Spire-Jonesszal készített interjú szerint az Alzheimer-kór kutatása az utóbbi 15 évben sorra hozta a kudarcokat a kutatóknak, hiszen majdnem az összes, megalkotott gyógyszer elbukott, de az így fennmaradt kérdések nem azt jelentik hogy az egész ágazat, érdeklődési terület reménytelen sorsú lenne. Az Edinburgh University idegtudományi kutatója szerint a reményt főleg az adja, hogy nem minden gyógyszergyártó áll el a kór kutatásától. Bár az amerikai Pfizer Ltd. egyike a világ vezető gyártójának, de Jones szerint is az ügyben való előrelépéshez nélkülözhetetlen az idegtudomány mint terület alaposabb fejlesztése, hogy jobban érthessük az emberi agy működését.

Az Alzheimer-kór (angolul Alzheimer’s disease, rövidítve AD) a gondolkodás és a megismerési (kognitív) funkciók beszűkülésével, magatartásválto­zással, elbutulással (demencia), majd gyors biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép. Nevét a német Alois Alzheimerről kapta, aki ideggyógyászként 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit.

Az idegtudomány – mint az anatómiától, neurológiától, fiziológiától, pszichológiától vagy pszichiátriától elkülönült tudományterület – meglehetősen újkeletű. A szakterület kialakulását nagyban segítette a számítógépek teljesítményének növekedése és az új agyi képalkotó eljárások fejlődése. Az Amerikai Egyesült Államokban számos főiskola és egyetem rendelkezik idegtudományi programmal, mely vagy különálló tanszék keretében, vagy bizonyos nagyobb intézet keretében működik. Az idegtudományi program gyakran a pszichológiai, molekuláris biológiai, sejtbiológiai vagy más biológiai tanszék irányításával működik. Mostanra több felsőoktatási intézmény kínál lehetőséget PhD fokozat megszerzésére az idegtudomány területén.

A probléma egyébként világméretű, és pont emiatt az angol székhelyű The Alzheimer’s Society hatalmas összegeket fektet az ellenszerek fejlesztését elősegítő szervezetek munkájába. Csak Angliában már nyolcszázezer feletti a kórban, vagy más fajta demenciában szenvedők száma. 2051-re pedig azt jósolják hogy ez a szám akár a dupláját is elérheti, és akkor már kétmillióra nőhet a betegek száma.

 

 

A Pfizer Inc. multinacionális gyógyszergyár, amelynek székhelye New Yorkban, az Amerikai Egyesült Államok területén található. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják. A céget Charles Pfizer vegyészről (1824–1906) nevezték el, aki 1849-ben kezdte meg gyógyszerei árusítását Williamsburgben (Brooklyn). Első sikere a santonin nevű parazitaölő szer volt, ám az igazi sikert a citromsav hozta meg, aminek következtében az 1880-as években a vállalalkozás gyors növekedésnek indult. A cég főleg fermentációs technológiájáról lett ismert. A második világháború alatt a cég megvalósította a penicillin tömegtermelését, amelyet az amerikai hadsereg jól hasznosított a második front megnyitása után. Az 1950-es években a Pfizer a következő országokban léttesített telephelyeket: Belgium, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Panama, Puerto Rico és az Egyesült Királyság.

Főbb termékeik:

  • Lipitor (atorvasztatin tartalmú szer a vér koleszterin szintjének csökkentésére)
  • Diflucan (flukonazol tartalmú orális gombaölő szer),
  • Zithromax (azitromicin tartalmú, tartós hatású antibiotikum)
  • Viagra (szildenafil-citrát tartalmú szer erekciós diszfunkciók ellen).
  • Ben-gay (sportkrém).

Az idegtudományi kutatások területe tehát úttörőkre vár.

2017-ben az Index.hu is beszámolt arról, hogy egyébként a modern idegtudományok területének úttörő kutatója, az integratív biológia professzora, Marian Cleeves Diamond sajnálatos módon elhunyt. Neki rengeteg olyan kutatási eredményt köszönhetünk, melynek kihatása van közvetett módon a mindennapi életünkre, és közvetlenül az orvostudományra, hiszen bizonyította, hogy az agy az emberi élet egésze során változtathat struktúráján, és hogy a nők és férfiak agya struktúrájában eltéréseket mutat, illetve az agy stimulálása az immunrendszer működésének javulásához is hozzájárulhat.

My Love Affair With the Brain: The Life and Science of Dr. Marian Diamond (clip) from Luna Productions on Vimeo.

 

Forrás

BBC.com