A BBC.com érdekes részletekről számolt be a Frankenstein regényről, mely a későbbiekben a klasszikussá vált filmet ihlette. A most 200 éve publikált regény évfordulója január 1-én volt. Az 1818-ban publikált könyv szerzőjében, Mary Shelleyben akkor merült fel először a regény ötlete, mikor a romantikus költészetéről ismert Lord Byron kihívta őt, hogy találjon ki egy vadonatúj szellemtörténetet. Ez a kihívás volt a Frankenstein  előzménye…

 

Annak idején Shelley neve nélkül jelent meg a kötet, mely nagyon vegyes reakciókat váltott ki a kritikusokból és az olvasókból. A könyv első filmes adaptációja az 1910-es Edison Studios által készített változat, melyet J. Searle Dawney rendezett. Ez a verzió mindössze 16 perces , még néma, hang nélküli film volt, de nagyon sok addig még nem látott vizuális hatást, bizarr sminkeket és díszletet, illetve jelmezt tartalmazott, mely merőben sokkolta az akkori nézőket. A további verziók között már akad akár teljes estés, hangos mozifilm is. A Frankenstein történet azóta már körülbelül 150 különféle verzióban került mozivászonra, ezzel az egyik leggyakrabban filmre adaptált könyvek egyike. Érdekes kérdés marad azonban, hogy a sztori miért ragadta meg ennyire az olvasó, majd a nézőközönséget? És miért ilyen megunhatatlan?

A cambridge-i Anglia Ruskin University filozófia professzora, Patricia MacCromack szerint a történet azért válhatott a közönség kedvencévé, mert korábban már ókori görögök által sokszor taglalt, örök kérdésekkel foglalkozik, mint élet és halál; és kritikus nézőpontból kezeli az élet további nagy talányait. Továbbá fontos az is, hogy a kreált ’szörnyet’ olyan gondolatok foglalkoztatják, mint hogy mi a létezésének értelme, és mit tehet azért, hogy azt beteljesítse.

Az 1931-es moziverzió már Boris Karloff főszereplésével jelent meg, és vált ikonikus adaptációvá, bár sokak számára mai napig az 1935-ös, The Bride of Frankenstein a meghatározóbb feldolgozás, mivel sokkal közelebb áll a regényhez a történet szempontjából. Emellett itt sikerült az alkotóknak megalkotni azt a Frankenstein jelmezt és sminket, mely leginkább megtestesíti a figurához társított időközben kialakult közelképzeléseket. A hatvanas években készült sitcom, a The Munsters egészen már irányba terelte az eredeti históriát. Itt a cselekmény alapján Hermann Munster egy olyan szörnyekből álló család feje, melynek farkasemberek és vámpírok is tagjai. A hetven epizódot megélt sorozat nagy hatással volt a későbbi Addams Family filmekre.

Az 1994-es Mary Shelley’s Frankenstein című film volt az a feldolgozás, mely visszatért az eredeti kötethez. A Kenneth Branagh rendezésével készült verzió azonban Dr. Sorcha Ni Fhlainn, a manchester-i Metropolitan University oktatója, és a Manchester Centre for Gothic Studies tagja szerint túlcsordul érzelmekben, és furcsa irányba tereli a történet üzenetét. Emellett pedig nem követi a korábbi Frankenstein filmek konvencióit.

Frankenstein, avagy a modern Prométheusz 1831-es kiadásának belső borítója. Theodor von Holst illusztrációja. A modern Prométheusz a regény alcíme. Forrás: Wikipédia

 

Dr. Sorcha Ni Fhlainn továbblépett, és a BBC cikkében állítja, hogy a későbbi, modernebb ’szörny-történetek’ tekinthetőek egyfajta Frankenstein történetnek. Ezek közé tartozik véleménye szerint a Szárnyas fejvadász (1982), Terminátor – A halálosztó (1984), Ollókezű Edward (1990), és a Prometheus (2012) filmek.

Patricia MacCromack szerint az 1980-as évek óta az ember alkotta ember témája kevésbé számít horronak, hiszen azóta a kiborgok, és a robotok vették át a főszerepet a filmek világában. Továbbá kiemelte, hogy érdekesnek tartaná, ha a modern szörny-történetek újra technológia-mentessé válhatnának, és a filmgyártás visszatérne egy modern történetmeséléshez, mely a Frankenstein történetéhez hasonló adaptációkban inkább a fontos kérdéseket, és a sztori lényegét emelné ki, mintsem a technológiai vívmányokra terelné a néző figyelmét, hiszen ezek sokszor elterelhetik a fókuszt az eredeti üzenetről…

 

A cikk forrása: http://www.bbc.com/news/entertainment-arts-42411484

Képek forrása: https://en.wikipedia.org és https://hu.wikipedia.org