December elseje a Magyar Rádiózás napja az 1925-ben felavatott, első rendszeres rádióstúdió tiszteletére. Az előző század elején indult rádióadó Budapest néven jelentkezett magyar, angol és francia nyelven. Az ünnepélyes esemény miatt azóta december 1-je a magyar rádiózás napja.

A rádiózás alapjai

Samuel Morse (1791-1872) 1840-ben megszerkeszti a villamos áram elektromágneses hatására épülő telegráfot. 1877-ban Graham Bell feltalálja és megalkotja a telefonját, amely emberi beszéd közvetítésére alkalmas volt. Az igazi áttörést a Henrik Hertz (1857-1894) által felfedezett elektromágneses hullámok alkalmazása hozta meg 1888-ban. Nikola Tesla (1856-1943) szerb fizikus, mérnők, feltaláló volt. Elektromérnökként karrierje Budapesten indul a Puskás fivérek telefontársaságánál. Itt születik első találmánya is: egy távbeszélő-erősítő. Guglielmo Marconi (1874-1937) olasz feltaláló nevéhez fűződik a drótnélküli távíró feltalálása. Sir John Ambrose Fleming (1849-1945) angol elektromérnök, fizikus kifejleszti a két elektródás elektroncsövet, amit vákuum diódának, Fleming-csőnek neveznek el. 1904-ben először alkalmazta az elektroncsövet rádiódetektorként, ezzel pedig felfedezi a detektoros rádiót! Meg kell említenünk Puskás Tivadart (1844-1893) is. Ő ugyan nem a rádióközvetítéshez vezető út találmányait gyarapította, hanem ennek elődjét, a telefonhírmondót találta fel és kezdte üzemeltetni. Puskás Tivadar nevéhez fűződik még a telefonközpontok létrehozása is.

AZ ELSŐ RÁDIÓSTÚDIÓ FELAVATÁSA –

“1925.december 1-jén ünnepélyes keretek között avatták fel a magyar rádió első stúdióját a VII. kerület, Rákóczi út 22. szám alatt. A rádióadás jogi alapjait az 1925. november 10-ei rádiórendelet teremtette meg. Az ünnepélyes rádióadást megnyitó beszéddel indították, melyet Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnök-igazgatója ezekkel a szavakkal kezdett: „A magyar kultúra fellegvára erős fegyverrel szaporodott. … Mindenki tudja, mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó.” Demény Károly, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója így mutatta be a budapesti rádiót: „A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”

Az ünnepélyes megnyitót hangverseny követte. A műsort a csepeli szikratávíró állomás 2 kW teljesítményű, Telefunken gyártmányú adója sugározta, a heti rádióadás ekkor még csak 50 óra volt. A rendszeres rádióadás megindulásához a jogi alapot az 1925. november 10-én megjelent kereskedelmi miniszteri rádiórendelet szolgáltatta. A műsorszórás állami monopóliumát gyakorló Magyar Királyi posta feladata az erősítők, a stúdiók és az adóállomások műszaki berendezéseinek beszerzése és üzemeltetése volt. A műsorszolgáltató Telefonhírmondó Részvénytársaság feladata pedig a műsorok készítése és mikrofon elé állítása volt. A rádióadás kezdetben heti 50 órás volt.

A 80-as években tűnt fel először a magyar rádiók adásában a zenei rádiók nyugaton ismert stílusa (lsd. Szabad Európából műsora, a Teenager Party (1959-92), mely a nyugati rock and roll zenéket mutatta be; illetve Komjáthy György Csak fiataloknak! című műsora; majd az 1980-as évek végén a Poptarisznya című vasárnap délutáni adás diszkó zenéi a Petőfin).

A Poptarisznya volt az első kortárs tánczenét és friss információkat egyesítő élő műsor, melynek stílusát alapvetően meghatározta a műsorvezetői személyisége is. 1986-ban pedig megjelent az egész napos zenei műsor a Magyar Rádió új programján, melyet Danubius Rádió névvel indította meg adásait, célközönsége pedig elsősorban a Balatonhoz turisztikai okokból érkező nyugati turistáknak szólt, ismert magyar műsorvezetők némileg akcentusos német kiejtésével. A német nyelvű rádió hamar népszerű lett a magyar hallgatók körében is, így 1989-ben már magyar nyelven sugározták, a rádiónak nem volt határozott zenei formátuma, a műsorvezetők zenei ízlésének megfelelő zenéket játszottak (pop, rock), óránkénti hírekkel színesebbé, informatívabbá.

„A frekvenciamoratóriumot részben feloldó, 1993-as 110/1993 (VII. 30.)kormányrendelet lehetővé tette, hogy helyi, „nem kereskedemi” rádiók induljanak, melyet úgy definiált, hogy az adásidő 10-20%-át töltheti ki reklám. Így végre vidéken is megjelenhettek helyi – gyakorlatilag kereskedelmi – rádiók, melyek funkcióját addig a helyi kábeltévék töltötték be. A Tilos Rádió ekkor önként beszüntette adásait, hogy tiszta lappal indulhasson a legális frekvenciáért, amit 1995-ben kapott meg. Immár rendszeres adást kaptak a többi médiából kimaradó rétegek (feministák, romák, homoszexuálisok, drogosok, zöldek stb.), majd megjelentek a Tilos kalóz korszakában még nem megvalósítható betelefonálós interaktív műsorok, melyek mindmáig az adó védjegyei (Debreczeni 2007). Ez talán az egyetlen hazai rádió, mely reklámot soha nem sugárzott és hallgatói adományokból finanszírozott közösségi rádióként működik.” […] „A helyi rádiózás megindulása után három évvel, 1996-ban megszületett a médiatörvény, és így 1997-ben két országos kereskedelmi magánrádió is megkezdhette adását. Azért csak kettő, mert a frekvenciagazdálkodás szerint ennél több országos frekvenciahálózatot nem tudott létrehozni, aminek több oka volt. Egyrészt fokozatosan ki kellett építenie a Magyar Rádió három országos adásának hálózatát a CCIR sávban, mert az OIRT sávot 2007-re el kellett hagyni vagyis azt ettől nem is használhatták rádiós műsorszórásra. Az állomások CCIR sávbeli megjelenése azért is fontos volt, mert ekkor már az újonnan forgalmazott rádiókészülékek nem tudták fogni a keleti URH-t. Másrészt mivel „nem kereskedelmi” jelleggel eddigre már számos helyi rádió elindult, nem tiszta lappal indult a frekvenciagazdálkodás, azaz a nagyobb teljesítménnyel működtethető frekvenciák egy jó része már használatban volt. Ezt jelzi, hogy a legutolsóként, 2002-től 2007-ig kiépített Kossuth-hálózat már több, mint 47 adóból áll össze (74%-os lefedettség mellett), míg a régi OIRT-hálózatot 10 adóval tudták megoldani, 91%-os monó lefedettséggel.”

 

A magyar rádiózás napja kapcsán rövid összefoglalót készítettünk rádiónk, a Civil Hang Stúdió jelenleg elérhető műsorkínálatáról is.

103,5 Mhz – a tegnap eseménye, a jelen szava, a holnap rádiója!

Blende – a Panda Rádió BLENDE című közéleti műsora Vadász Jánossal.

Clio üzenetei – az FM 103,5 Panda Rádió és a Civil Hang Stúdió közös történelmi magazinműsora Boros Tamással és Képiró Ágnessel.

Dr. Rock Szakrendel – Dr. Rock, avagy Pleskonics András rockzenei ismeretterjesztő műsora.

Kincskereső – a Civil Hang Stúdió Kincskereső című műsora Varga Mártával.

Kultóra – Kéthetente egy órára az irodalom veszi át az uralmat a Civil Hang Stúdióban Jagos István Róberttel, Kovács Ágnessel és Szalai Annával, akik válogatott vendégek sorát vonultatják fel: írókat, költőket, slammereket.

Pengető – Mindened a rock? Akkor minden szerdán tarts Völgyesi Miklóssal és Makári Zoltánnal, mert ők a Pengető! Ha létezhet abszolút szenvedély, amivel lehet fordulni valami felé, akkor ők úgy fordulnak a rock felé.

Spoiler – az FM 103,5 Panda Rádió és a Civil Hang Stúdió motorsport magazinja

 

Források, és további információ

A rádiózás története Magyarországon

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000 

Mikor kezdődött hivatalosan a rádiózás Magyarországon?

Virtuális Rádiómúzeum