Romsics Ignác akadémikus Magyarország története című, idén megjelent legújabb kötetének bemutatójára került sor november 15-én a Szegedi tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában. A beszélgetésen megjelent maga a szerző, valamint pályatársai, kollégái, akik egy pár szóban szintén elmondták, saját kutatási területeiket illetően, mit tartanak a könyv erősségének, esetleg gyengeségének vagy, mondjuk így, javítandó résznek. De milyen is ez a könyv? Mi alapján rendezte el a magyar történelem viharos évszázadait? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szerző, Romsics Ignác.

Alapvetően biztosnak tartott állításokat, adatokat, értelmezéseket és tényeket közöltem, de előfordult, hogy szakmán belüli konszenzus nincs bizonyos dolgoknak a megítélésében. Ott próbáltam több álláspontot is egymás mellé tenni és közölni.
Nyilvánvalóan az egyik szándékom volt az is, hogy egy reális megközelítést alkalmazzak, tehát ahol ilyen nemzeti nagy-létünknek a megalapozatlan toposzaival találkoztam, akkor azt megpróbáltam érvényteleníteni, illetve amikor olyan személlyel találkoztam, aki azt gondolom, hogy a magyar történelemben egy magasabb polcára kívánkozik, akkor azt is megírtam. A meglévő szakirodalomnak az összefoglalásával egy megbízható elbeszélést, történetet Magyarország történetéről és a nép történetéről az átlag olvasónak, az érdeklődőknek és a diákoknak.
Én itt nem cáfoltam nagy dolgot. Az azt gondolom, hogy a szakmonográfiáknak a feladata, hogy egy konkrét témában ha az addigi állásponttal szemben álló adatokra, tényekre összefüggésekre bukkan akkor azt elmondja. Például mikor Bethlen Istvánról írtam egy könyvet, akkor a köztudatban élő Bethlen képpel szemben egy lényegesen pozitívabb Bethlen képet mutattam be. Amikor Trianonról írtam egy könyvet, akkor azokkal a hiedelmekkel, hogy ez a nagyhatalmak gonoszságából vagy a Károlyi Mihály pipogyaságából következett be, akkor amellett érveltem, hogy nem ennek sok, de legalábbis két évszázadra visszanyúló gyökerei vannak. Ennek az alapjai a demográfiai helyzetnek a megváltozása volt, illetve a különböző nem magyar népek nacionalizmusának az előtérbe kerülése, hangsúlyosabbá válása.

A teljes beszélgetések meghallgatásához kattintson az alábbi linkekre:

Mennyi az az idő, ami után egy történelmi eseményt, egy történelmi kort már objektíven meg tudunk, meg lehet ítélni. Ezt kérdezte Boros Tamás kollégánk Romsics Ignáctól: