A katalán függetlenségi törekvések az egész huszadik századot átölelték.  A katalán nemzeti öntudat tehát nem mostanában erősödött meg, vagy kelt életre. Kormányuk október elsejére írta ki függetlenségi népszavazását, amit a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondott ki. Rendőrök szállták meg a katalán kormányhivatalokat. Az események előzményei történelmi múltjukból táplálkozik.

1714 szeptember 11-én, a spanyol örökösödési háború végén V. Fülöp spanyol király csapatai több hónapnyi ostrom után behatoltak Barcelonába, Katalónia ezzel elvesztette függetlenségét. Fontos továbbá , hogy a katalánok azóta állam nélküli nemzetként tartja számon önmagát, és úgy érzik, hogy a madridi elit a tulajdonaként tekint Barcelonára. Fokozta a hangulatot az a tény is, hogy az elmúlt évek során a 2008-as gazdasági válság, szinte a földbe döngölte a spanyol gazdaságot. A katalánokat egyre jobban dühíti, hogy az ország mindössze hat százalékát kitevő régió állítja elő a GDP 20 százalékát, interjúalanyunk szerint 15-16%-át.

A szétválás ugyanakkor nagyon sok szempontból kérdésessé tenné Katalónia EU tagságát is. Az elszakadást pártoló aktivisták szerint nem elképzelhető, hogy kitegyenek az EU-ból egy olyan gazdag régiót, mint Katalónia. Ám az autonóm államnak előbb „felvételiznie” kellene az EU-ba, és mind a 28 tagállamnak el kellene ismernie. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a napokban arról beszélt, tiszteletben tartanák Katalónia döntését, de egyik napról a másikra nem csatlakozhatnak az EU-hoz. Ugyanazt a folyamatot kellene véghez vinniük, mint a többi csatlakozni kívánó országnak. A Financial Times szerint ez lehet a legkomolyabb alkotmányos válság, amivel Spanyolországnak szembe kell néznie a Franco-diktatúra után visszaállított demokrácia elleni 1981-es puccskísérlet ideje óta. A spanyol kormány komoly intézkedéseket tett a függetlenedési törekvésekkel szemben, ilyen például, hogy a kormány mindenki ellen jogi lépéseket ígért, aki segít megszervezni a törvénytelennek tartott népszavazást. Vádat emeltek a katalán parlament és a katalán kormány több tagja ellen, szerdán őrizetbe vették az alelnököt.

A kialakult helyzettel kapcsolatban dr. Lénárt András, az SZTE-BTK Hispanisztia Tanszékének egyetemi adjunktusa adott részletes elemzést kollégánknak, Boros Tamásnak.