Ahogy arra már kitértem a reggeli születésnapi köszöntőkben, többek között ma van a születésnapja Oscar Peterson jazz zongoristának is. Nyilván ilyen témákban a legkézenfekvőbb partnert Dr. Rock.

Mit jelent ő számodra?

Két szempontból is meg kell, hogy dicsérjelek. Az egyik, hogy úgy mondtad, hogy ma van a születésnapja. Valóban így kell beszélni róla, hogy ő él és itt van. 92. születésnapja alkalmából isten éltesse az emlékét. A másik, amiért meg kell dicsérjelek, hogy bár nem kerek évforduló az, hogy bekerül egy ilyen délelőtti kulturális műsorba egy Oscar Peterson, akit hajlamos a világ nagyra értékelni, de még nagyobb része hajlamos elfelejteni. Köszönöm a lehetőséget.
Ami miatt ebben az évben tényleg beszélnünk kell róla, mert én ezennel privát Peterson évnek nyilvánítom a mostanit, mert 10 éve december 23-án elhagyta a földi létet. 92 éves zenészt ismerünk, tehát még zenélhetne. Amikor az a szörnyű baj, ami végül is a végzetét okozta stroke-ot kapott ahhoz képest nagyon fiatalon 1993-ban. Utána lebénult a bal keze, ami világörökség legértékesebb kincsei közé való. Akkor ő azt mondta, hogy “Addig zongorázok, amíg le nem esek a székről.”
A jazz az olyan életerőt, mentalitást ad, amely biztos, hogy túlélést jelent elsősorban. Kicsit filozofikus a dolog. A rock hajlamos bizonyos destrukcióra, önemésztésre. Ennek nagyon sok rossz modelljét látjuk. Persze a jazz is nyilván, sőt hát kitől ha nem a blues és jazz zenészektől tanulták a rock zenészek azt a zuhanós Rolling Stone ‘gördülő kő’ életformát ahogy a metafora ezt jól kifejezi.
Oscar Peterson életünk meghatározója. Idősebb nagy tekintélyű kollégája Duke Ellington mondta róla “A billentyűk maharadzsája.” Ez egy igen komoly rangot ad neki egy ilyen tekintélytől megfogalmazva. Nekem is van egy képzavarom, ami rám egyébként is jellemző, hogy “Szív van a billentyűiben.”  Ezt szoktam mondani itteni zongorista barátaimra, akik tényleg érzelemmel tudnak játszani. És itt van a kulcsmondat.

A teljes beszélgetés meghallgatásához kattintson az alábbi linkre: