A mesterséges intelligenciával felvértezett robotok már nemcsak a gyárakban jelentenek konkurenciát az embereknek, hanem a kórházakban, az újságszerkesztőségekben és a taxik, kamionok volánjánál is. A robotika tudományának fejlődése azt eredményezi, hogy azok a rendkívül fejlett számítástechnikai eszközök, amelyek mesterséges intelligencia segítségével önálló döntéseket hoznak, már nem csupán egy eszköznek fognak minősülni, hanem elektronikus személynek, azaz jogokkal bíró entitásnak.

Legalábbis ez derül ki a története eddigi legnagyobb válságát élő Európai Unió egyetlen választott szervének, az Európai Parlamentnek egyik bizottsági jelentéséből. A jelentés szerint az elektronikus személyeknek (robotoknak) nemsokára majd tulajdonjoga és akár szerzői jogai is lehetnek, sőt, kereskedhetnek, részvényeket adhatnak-vehetnek és számos más joggal is bírhatnak majd. Például azt is megválaszthatják, hogy melyik embernek vagy másik elektronikus személynek nyújtanak szolgáltatást vagy éppen melyiktől tagadják meg azt.

A jelentésben felvetettek messzire mennek, egyes szakértők szerint túl messzire. Ha a mesterséges intelligencia emberi kontroll nélkül szabadon dönthet, akkor például ki felel azért, ha egy sebész robot véletlenül nem a célzott szervet távolítja el a páciens testéből vagy egy pénzügyi tanácsadó robot teljesen rossz befektetési tanácsot ad majd egy, pénzügyekben tájékozatlan humanoid ügyfélnek.

Az Európai Parlament jogi bizottságának válasza erre az, hogy itt az alvállalkozói felelősség szabályait kell alkalmazni és egyfajta felelősségbiztosítási alapot kell létrehozni, amelybe a robotok tulajdonosai fizetnek be a robotok és a mesterséges intelligencia révén elért bevételeik mértékéhez igazodva.

 

Az EU szakértői azt vízionálják, hogy rövidesen az életünk minden elemét át fogja hatni a mesterséges intelligencia és emiatt szükséges megtenni ezeket az elkerülhetetlen jogszabályalkotási lépéseket.
Persze, arra is figyelmeztetnek minket Brüsszelből, hogy néhány évtizeden belül a mesterséges intelligencia olyan hatalmassá válik, hogy az emberiség döntési jogát le fogja szűkíteni majd egy relatíve kis körre (kb. arra, hogy milyen ízű tubuskaját eszünk – a szerk.) és minden másban a robotok fognak dönteni. Az a rémkép is realisztikus a jogi bizottság szerint, hogy az emberiség kihalását is eredményezheti a mesterséges intelligencia széles körű elterjedése.

Noel Sharkey, a University of Sheffield professzora szerint az EU túl messzire ment. Szerinte nem szabad a robotoknak jogokat adni és nem is lehet őket felelőssé tenni semmiért, mivel ezek élettelen tárgyak és a “gondolkodásukat” és tanulásukat az emberek által megadott vezérlőelvek mellett végzik.