Az idei könyvhét keretén belül, június 9-én Radnai István költő, író új kötetének bemutatójára került sor az egyik Kárász utcai kávézó teraszán. Radnai István A bukás édessége című verseskötetének szerzőjével az esemény keretén belül Kovács Ágnes beszélgetett, a beszélgetés után pedig készséggel állt a szerző a Civil Hang Stúdió rendelkezésére is.

Be kell vallanom, Radnai István több okból is a kedvenc kortárs költőim közé tartozik. Mindegyik oknak az az egy tőből fakadó kiindulópontja, hogy idősen is fiatalos. Hogy miért is mondom ezt a mostani kötetével kapcsolatban is? Mert központi témája a szerelem. A szerelem, amely hetven év fölött már nem mindig központi témája az ember költészetének. Azaz ezt pontosan nem lehet kijelenteni, mert amennyire érzi az ember ebben a mondatban az igazságot, annyira tekintheti blődségnek is. Mert miért ne lehetne 70 felett is szerelmes az ember, legyen is az. István is azt mondta:

Nem kell mindig a politikának a borús ege alatt élni hanem az élet szépségeit kellene élvezni, ameddig hagyják, ameddig a fölső hatalmak hagyják amíg a földi hatalmak engedik. Amikor olvasom a verseket, valahogy a képek ugranak be elsőnek, amiket a szerelem kifejezésére használt. Mennyire kell és mennyire szükséges az a XXI. század elején, hogy az ember szokásos képekkel dolgozzon, ha a szerelmet leírja? Talán éppen hogy nem szükséges. Már csak azért sem, mert ha az ember szerelmes, akkor nem csak tavasszal, a virágok nyílásával egyidejűleg az, hanem a télről, a sötét utcákról is eszébe juthat a szerelem.

Erről, és még sok más egyéb érdekességről beszélgettünk Radnai Istvánnal. Egy élet bölcsességével mesélt nekem, és arra gondoltam, az élet nem áll meg 70 fölött sem, és amikor ezt az egyébként ismert, de mindig felelevenítésre érdemes információt halljuk, kicsit kellemesebb kedvünk lesz. Talán nem is kicsit. Ez az első lépés. A következőben pedig olvasgassuk a verseket. Ezekkel ebben az interjúban nem szolgálhatunk, de reméljük kedvcsinálónak tökéletesen megfelel ez az interjú.

Fotó: Facebook