Egyesek messiásként várnák tőle, hogy igazságosabb, még ha nem is egyenlőbb társadalmat teremt. Mások szerint a lusták ezzel végképp elnyomnák a szorgalmasak társaságát, és, ahogy Mátyás király meséjében van, már nem a 3 lusta, hanem a sok lusta országa lenne.

A feltétel nélküli alapjövedelemről van szó, amely szóösszetétel hallatán sokakat elönt a víz. Mi az, hogy feltétel nélkül. Ez nem fér bele a mai ember gondolkodásmódjába, és ennek gyökerei régebbi korokra nyúlnak vissza, nem alaptalanul.

Más részről, és szigorúan laikus ámde a gazdaságtudományi szemszögből nézve, az alapjövedelem lehetőséget nyújtana olyan, egyéb, nem munkához köthető, ám társadalmilag hasznos cselekmények végzésére, amire az emberek többségének munka és család mellett egyszerűen nem jut ideje. Arról nem is beszélve, hogy  ha még a kikapcsolódást, a közösen a szeretteikkel töltött időt is szeretné élete részévé tenni, akkor a segítő, jobbító szándékú tevékenység teljesen kimaradhat az életéből, bármennyire is gondolná követendőnek vagy humanistának.

Tényleg, mi lenne akkor, ha bevezetnék ezt a rendszert? Talán ez a legfőbb kérdés. Sokan elkezdenék a fent említett hasznos és segítő tevékenységeket végezni? Vagy még többen rájönnének, mennyire is jók a brazil szappanoperák. A legtöbb aktuális kutatás pont ezeket a kérdéseket taglalja.

Svájcban már elutasították a feltétel nélküli alapjövedelmet, Cipruson, Finnországban, valamint Skóciában pedig egy kísérlet keretében mérik le, mennyire életképes ez a koncepció. A finn kísérletről beszél interjúnkban Dr. Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója, aki korábban maga is publikált ebben a témában. A témában az ellenző és az alapjövedelem mellett állást foglaló felek egyaránt felsorakoztatják pro és kontra érveiket. Magyarországon még nem jár ott az alapjövedelem kérdése, ahol a fent említett országokban, hiszen nem jutott el a politikai színtérre sem, és az Európai Unióban sem.

A témában mi nem kívánunk állást foglalni, inkább érdekességképpen készítettük interjúnkat a téma egyik ismert hazai kutatójával. Azt majd meglátjuk, hogy ebben a kérdésben merre halad a társadalom-történelem szekere. A magam részéről csak annyit tennék hozzá, akár lenne alapjövedelem, akár nem, munka és hasznos elfoglaltság nélkül valahogy silány az emberi lét. És az maradna, akármennyire ismerném Brazília összes kitalált szerelmes hősének romantikus történetét.