Szeged város határában felépült lézerközpont hivatalos átadása zajlik, de néhány tudományos projekt már korábban elindult az épületben.  A 2014–2020-as ciklusban európai uniós forrásból megvalósuló ötödik legnagyobb hazai beruházás, a szegedi ELI lézerközpont a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.

A lézerkutatási infrastruktúrának helyet adó szegedi épületkomplexum átadása után lézeres berendezések próbaüzemét követően a kutatóközpont várhatóan 2019-től üzemel majd teljes kapacitással. Az ELI-ERIC létrehozásával szolgáltatás-orientált lézerkutatási infrastruktúra jön létre, mely a lézertudomány legújabb technológiáit állítja majd a nemzetközi kutatói közösség szolgálatába. A fejlesztés az ELI kutatóközpontoknak helyet adó országokban várhatóan a regionális beruházásokat is ösztönözni fogja.

A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt produkált legtöbb és időben legrövidebb impulzusaival. Az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI Attosecond Light Pulse Source, ELI-ALPS) kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját alkalmazza – különös tekintettel a koherens extrém ultraibolya (XUV) és röntgensugárzásra, valamint az attoszekundumos impulzusokra. A létesítmény küldetésének másik fő eleme a 200 PW csúcsintenzitású impulzusok előállításához szükséges tudományos és technológiai fejlesztések elősegítése. Az ELI-ALPS elsősorban a tudományos kutatói alkalmazások területeiről érkező felhasználók számára biztosítja majd a lézerforrásokat és az általuk keltett másodlagos fény- és részecske impulzusok egyedülálló kombinációját, legfeljebb öt százalék arányú ipari célú felhasználás mellett.

Az ELI Irányító Testülete 2009. október 1-jén Prágában döntött úgy, hogy Csehország, Magyarország és Románia közösen valósíthatja meg az ELI elosztott infrastruktúráját. Ez az első alkalom, hogy egy nagy, közös kutatási infrastruktúra új EU-tagországokban épülhet meg. Az attoszekundumos impulzusokkal Szegeden foglalkoznak, a nagy teljesítményű másodlagos forrásból történő, másodpercenként akár tízszer „tüzelő” beamline Csehországban, Prágában épül, Romániában, Bukarestben pedig fotonukleáris kutatóközpont jön létre, a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára.

Orbán Viktor köszöntő beszédében elmondta, valószínűleg kevés itt masírozó szovjet katona gondolta, hogy 30 évvel a távozásuk után ebből a földből egyszer majd egy Lézerközpont fog kibújni. Hozzátette, hogy nem ajándékba kaptuk, hanem azért, mert hajlandóak voltunk ezt a fejlesztést uniós és magyar forrásokból megvalósítani. Nem fér kétség, ahhoz, hogy ennek a beruházásnak a központja Szeged legyen és amikor az ország és a város érdekeiről van szó, akkor az árkokat át kell hidalni. A cseh és román pillérrel együtt ez egy európai szintű beruházás, amivel Európa felzárkózik a világhoz. Az ELI projekt 71 milliárd forint értékben valósult meg. A kutatóközpontot ezennel átadom – fejezte be ünnepélyes beszédét.