Mialatt Magyarországon Rákosi kommunista diktatúrája működött, majd kitört az ötvenhatos forradalom és szabadságharc, amelyet követtek a megtorlások, vajon milyen volt a háborúban győztes egyik nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok társadalma, milyen lehetőségeket kínált polgárainak és milyen ellenségképek fenyegetését felmutatva igyekezett állampolgárait szervezett egységben tartani az USA? Ezekre a kérdésekre adott választ a hódmezővásárhelyi Emlékpont csütörtöki rendhagyó történelemóráján az intézmény vezetője, Miklós Péter.

A tanórán, amelyen a vásárhelyi Eötvös József, Gregus Máté és Corvin Szakképző Iskolák diákjai vettek részt, az előadó kifejtette: a második világháború lezárását követően már nem lehetett a nácikat ellenségképként felmutatni, mivel erre mégis szükség volt, a világ kétpólusúvá válása után erre a szerepkörre a tengeren túli mozikban órákat eltöltő amerikaiak félelmeit a kommunistákkal és az űrlényekkel táplálták az Egyesült Államokban.

Az amerikai álom érvényesülést kínált azoknak, akik elfogadták a feléjük kínált kólát és rágógumit, Elvis Presley populáris zenéjét, a konformista alkalmazkodás lehetőségét, amelyekkel egységesíteni és kezelhetővé igyekezett tenni az amerikai vezetés a társadalmat.

A beat-nemzedék tagjai botrányt kiváltó műveikkel az életnek a másik, egyéni, kevésbé kellemes dimenzióját élte meg és mutatta be. Miklós Péter közülük a francia nemzetiségű, Kanadából származó Jack Kerouac, a zsidó kisebbségből érkező Allen Ginsberg és az orosz nemzetiségű, de négy nyelven beszélő Vladimir Nabokov példáján mutatta be az egyéni életút és látásmód megjelenését az amerikai irodalomban.

Kerouac Úton címet viselő regényében adta meg az amerikai társadalom kritikáját, amelynek élményalapját a kontinenst átszelő 66-os úton stopposként szerzett tapasztalatai adták, Ginsberget az Üvöltés című kötete miatt kiközösítették az irodalomból, míg Nabokov Lolita című regénye, amelyben egy középkorú férfi egy kiskamasz lány iránti vonzalmát mutatta be, meg sem jelenhetett, Európában adták ki, ahonnan az Államokba csempészték.

Mindhárom alkotó idegennek számított Amerikában. Életük folyamán a dinamizmus kényszere által hajtva folyamatosan – és nemcsak szellemi értelemben – úton voltak. Mindhárom szerző művei ellen indítottak jogi eljárást és a hivatalos irodalomtudomány sem ismerte el őket, miközben mindhárman az amerikai társadalom éles kritikáját adták, bemutatva a feketék és fehérek közötti ellentéteket és a prűd társadalom idegenek felé mutatott gyanakvását. A szerzők a kommunista blokk országaiban hamar, már a hatvanas években publicitást kaptak, ahol műveiket felhasználva igyekeztek az Egyesült Államok presztízsét rombolni.

A rendhagyó óra végén a diákok egy-egy Kerouacot, Ginsberget és Nabokov ábrázoló, és tőlük való idézetet tartalmazó könyvjelzőt vehettek át az Emlékpont vezetőjétől.

(Forrás: Emlékpont, Arany-Tóth Attila)

Forrás: Kívülről látták az amerikai álmot | Promenád.hu – a vidék hírportálja