Február másodika a Vizes Élőhelyek Világnapja, annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért.A WWF adatai szerint az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada már elpusztult, globálisan pedig 87 százalékuk eltűnt. Vizes élőhelyeink hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.

Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, az alapítók 1971-ben még csak 18-an voltak de napjainkig 130 ország kapcsolódott be a kezdeményezéshez. Az országok akik belépnek ennek az egyezménynek a hatálya alá, vállalják, hogy megóvják, fenntartják ezeket a területeket, és ott olyan gazdálkodást folytatnak ami elősegíti a vizes élőhelyek szaporodását és az itt előforduló madaraknak a létét. A klímaváltozás miatt is a vizes élőhelyekre történő odafigyelés a világ jelentős területein nagyon fontos így hazánkban is hiszen földrajzi elhelyezkedése következtében ránk különösen erősen hat a klímaváltozás ami elsőként a csapadék utánpótlás problémái illetve a nagyfokú párolgás miatt a vizes élőhelyek fogyatkozásához vezetett. A Ramsari egyezmény nem csak a vízzel foglalkozik hanem a körülötte élő állatvilággal.

Magyarországon a Hortobágy térségben az elmúlt 15 évben sokszorosára nőtt az átvonuló darvak száma,ami oda vezethető vissza,hogy a darvak a Hortobágy területén megtalálják azokat nagy vizes élőhelyeket,víztesteket ahol éjszaka tudnak vízben állva pihenni,megóvva magukat a szárazföldi ragadozókkal szemben.Napközben pedig ki tudnak menni a szárazföldre ahol igaz a gazdák dolgoznak de táplálékhoz tudnak jutni.

Ha egy ország szeretne  a Ramsari egyezmény részese lenni, akkor vannak bizonyos kritériumok: például egy faj világállományának legalább 1%-a rendszeresen megfordul az országban akkor ez már lehetőséget ad arra,hogy szinte biztosan az egyezmény alá tartozzon. Magyarországon 29 terület van az egyezmény hatálya alatt, ez is mutatja, hogy milyen fontos és mennyire értékes vizes élőhelyeink vannak. Jelentős madárfajokat ismernek az emberek mint például a nagy kócsagot ,különböző liba és répce fajokat. A daru egyre jobban köztudatban van hiszen 100 év után 2015-ben ismét fészkelt Magyarországon és természetesen a hattyú, ami az 1990-es évek tájékán visszatelepült Magyarországra.

Teljes interjút az alábbi hanganyagban hallhatják Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani Intézet és Természetvédelmi Egyesület kommunikációs osztály vezetőjével.