1970-ben ezen a napon mutatták be az amerikai mozik a M.A.S.H. című filmet.

Robert Altman rendező először TV-filmeket rendezett és saját filmgyártó cégének megbízásokat szerzett reklámvideók készítésére. A hatvanas években készített néhány egészestés filmet, melyek újhullámos jellegük miatt akkor még nem keltettek nagy feltűnést, viszont 1967-től az új-hollywoodi nemzedék érkezésével megnyílt az út a kísérletező stílusa előtt. 1970-ben még teljesen ismeretlen rendező volt, még is megbízták a című háborús regény megfilmesítésével.

1970-ben javában dúlt a vietnami háború, melyben Amerika és az általa támogatott Dél-Vietnam már vesztésre állt, viszont a politikai, nagyhatalmi status quo fenntartásának érdekében az amerikai kormány még 1973-ig állomásoztatta egységeit Vietnámban. A súlyos amerikai veszteségek és a sorozások feldühítették a közvéleményt, helyenként több százezres tömegek vonultak az utcákra, hogy a háború ellen tüntessenek.

Ebben a felhevült belpolitikai hangulatban nem lehetett nagyon a vietnámi háború borzalmairól nyíltan kritikai alkotást készíteni, így Altman filmje egy korábbi konfliktus, a koreai háború időszakában játszódik.

Egy katonai kórházban játszódik a történet. Itt dolgozik a főként sebészekből álló szereplőgárda, akik a háború elviselhetetlenségét cinizmussal és önmaguk szórakoztatásával próbálják átvészelni. És ezen belül semmi sem számít tabunak: egymás ugratása néha már átmegy az elviselhetőség határvonalán, amit a kevésbé edzett humorú és laza kollégák nem is tudnak elviselni. A mindennapok abszurd humora keveredik a háborús kórház végtelenül naturalista képeivel és azzal, ahogy a harcok borzalmaiból kiábrándult orvosok italba és nők hajszolásába fojtják elkeseredésüket. Az amerikai filmből addig ismeretlen pacifisták ők, akiket nem foglalkoztat egy háború sorsa a hazájuktól tízezer kilométerre, csak megpróbálnak túlélni és embernek maradni azok után, hogy nap mint nap látják a hősiesség sebekben és vérben úszó, megcsonkolt valóságát.

A téma valójában súlyos emberi és társadalmi drámáért kiáltana, ehelyett Altman elkészítette minden idők egyik legjobb háborús vígjátékát. A sok szereplő mind valamilyen különcségével tűnik ki és a tréfák és tivornyák olyan megszokottságban követik egymást, ahogy a sebesültek követik egymást a műtőasztalokon.

A M.A.S.H. hatalmas sikert aratott háborúellenes szemléletével az elhúzódó vietnámi háború időszakában. Altman nem a háború eseményeiből csinál viccet, hanem azokból a cinikus emberekből, akik a háttérben látják a háború következményét, így a téma nagy hatást gyakorolhatott a főleg az ellenkultúra tömegeiből kikerülő mozinézőkre. A kritika is ráérzett, hogy az új nemzedék egy új hangja született meg Altman művészetén keresztül és a film Cannes-ban elnyerte az Arany pálmát, valamint elnyerte 1971-ben a legjobb vígjáték díját a Golden Globe-on. Az Oscarra 5 nevezéssel indult, fontos kategóriákban, melyből az adaptált forgatókönyv díját megnyerte. Robert Altman Új-Hollywood egyik sztárja lett és az elkövetkező évtizedek során ontotta magából különleges hangulatú, sok szálon futó, novellákra emlékeztető szerzői filmjeit.