2014-ben ezen a napon mutatták be a magyar mozik az Amerikai botrány című filmet.

David O. Russell rendező 2010-ben futott be A harcos című filmjével, melyet nagy kritikai és közönségsiker keretében vetítettek mindenhol a világon. Az igaz történet alapján készült filmben dolgozott együtt először Christian Bale-lel és Amy Adams-szel. Bale formabontó és lehengerlő alakításával Oscart nyert a filmért. Russell 2012-ben egy regényadaptáció, a méltán népszerű Napos oldal megfilmesítése mellett döntött, melyet sokan a 2012-es év legjobb vígjátékaként tartanak számon ma is. Ebben a filmben szilárdult meg az a színészgárdája, akikkel következő projektjébe vágott bele.

Ismét egy igaz történet ihlette eseményt dolgozott fel.

Főszereplője, Irving Rosenfeld egy szélhámos, aki zseniális érzékkel tapint rá az emberek gyengéire és így könnyűszerrel átveri őket, anélkül hogy az áldozatoknak leesne, mi is történt velük. De hiába dől hozzá a pénz, az élete nem éppen zökkenőmentes: van egy hisztis, önfejű fiatal felesége, aki butaságaival minduntalan keresztbe tesz neki, a nővel már nem élnek együtt, de mégis úgy érzi gondoskodnia kell a lányról és gyermekéről. Irving egy partin találkozik Sydney-vel, egy ambiciózus nővel, akinek a bűvköre alá kerül és legnagyobb megdöbbenésére, mikor felfedi foglalkozását, a nő ahelyett, hogy faképnél hagyná a csalás még mélyebb szintjére rántja Irvinget. Párosuk elképesztő sikereket ér el. Ekkor toppan be egy FBI-ügynök, aki kényszeríti a párost, hogy jussanak be a maffia belső köreibe és segítsenek lebuktatni korrupt politikusokat és egyéb bűnözőket. Irving és Sydney nem tehet mást minthogy belemegy a játékba, de tudják, hogy egy hiba is a végzetük lehet az alvilág berkeiben.

David O. Russell filmje sodró lendületű vígjáték. Rögtön a történet vége előtti percekbe dobja be a nézőjét, majd gyors vágások és a szereplők váltott narrációjának kíséretében fejti vissza az eseményeket a legelső találkozásokig. Ez ki is váltja a hozzá fűzött hatást és a feszesre húzott vágás és a lendületes, egyedi kameramozgás azt eredményezi, hogy észre se veszi a néző, hogy eltelt több mint két óra. A sok szereplő és szál miatt végig feszült figyelemmel kell kísérni az eseményeket, hogy a néző ne zavarodjon össze, mert bármelyik apró momentumról kiderülhet, hogy csak félrevezetés, megtévesztés, és arra hajaz, ahogy a főszereplő bábként mozgatja és manipulálja a környezetében lévőket.

A történetvezetés mellett a film nagy érdeme az ahogy ábrázolja az 1970-es évek rohanó diszkókorszakát és annak kultúráját ütközteti az idősebb szereplők világával. A hajak, a jelmezek és a díszletek is impozánsan jelenítik meg ezt a csillogó-villogó világot, amiben mindenki arra utazik, hogy előbb verje át a másikat, minthogy az megtehetné vele.

A film szereplőgárdája már összeszokottan bámulatosat nyújt. Christian Bale teljesen átalakult fizikailag és az utolsó Batman-rész után közvetlenül most nagy hassal és kopaszodó fejjel brillírozik a vásznon a szélhámos szerepében, aki folyton idegeskedve igazgatja a szemüvegét és a legkisebb probléma esetén is a szívgyógyszere után kapkod. A női főszerepben Amy Adams a tőle megszokott profizmussal alakítja Bale párját és Bradley Cooper is lenyűgözően formálja meg a kicsit hibbant, idegbeteg FBI-ügynököt. De, ahogy a Napos oldal esetében, itt is Jennifer Lawrence viszi a pálmát. Most mellékszereplőként van jelen, de rövid jelenetei ellenére annyira meghatározó a vásznon, hogy mindenkit lejátszik maga körül.

Az Amerikai botrányt 10 Oscar-díjra jelölték, melyben a királyi kategóriák mindegyike helyet kapott és a Golden Globe-on és BAFTA-n való jó szereplése után mindenki díjesőt jósolt neki. Ez elmaradt és a 2014-es Oscar-szezon legnagyobb vesztese lett az Amerikai botrány, mely egy díjat sem kapott a 10 jelöléséből. Ennek ellenére egy izgalmas vígjátékkal gazdagodott a filmtörténet, melyet érdemes újranézni.