2005-ben ezen a napon mutatták be A cigányok ideje című jugoszláv film DVD-változatát.

Maga a film 1989-ben látott napvilágot Emir Kusturica rendezésében. A leghíresebb és sokak szemében az egyik legvitatottabb jugoszláv rendező 1981-ben robbant be a nemzetközi filmezés köztudatába az Emlékszel Dolly Bellre? című filmjével, ami a kor Jugoszláviájának mutatott görbetükröt. A filmmel díjat nyert a Velencei-filmfesztiválon, viszont éppen akkor töltötte katonai szolgálatát és a filmben megjelenített kritikák miatt nem engedték el a díjátadóra, de már ők sem tudták leplezni, hogy a kortárs film egy fontos alakja kezdett felemelkedni.

Következő munkája, a Papa szolgálati útra ment, Oscar-jelölt volt és Cannes-ban megnyerte a legjobb film díját.

Innen egyenes út vezetett a siker felé.

1989-ben jött a következő munkája, A cigányok ideje címmel.

A film egy nyomortelepen kezdődik, megismerkedünk a főszereplővel Perhan-nal, aki nyomorúságos életét tengeti a kiábrándító környezetben, legjobb barátja egy pulyka és rendelkezik a telekinézis képességével. Amikor egy helyi kiskirály érkezik a telepre, rögtön kiszúrja magának a fiút és magával viszi őt és testvérét Olaszországba a jobb életet ígérve nekik. A kisebbik gyermeket betegsége miatt elhagyják egy kórházban út közben. Perhan még nagyobb nyomorban találja magát, mint amilyenben otthon élt, a remélt jólétnek az ábrándja sincs sehol. Ez a nyolcvanas évekbeli gyermekkereskedelem mocskos világa. Hamarosan a főnök megbetegedése okán Perhan veszi át az idézőjeles hatalmat és nagy vagyonra tesz szert, de vágya mindvégig megmarad, hogy húgát előkerítse ebben a reménytelen forgatagban.

A cigányok ideje vitathatatlanul Emir Kusturica eddigi legjobb filmje, amely a rá jellemző stílusban az úgynevezett “mesés realizmus” jegyében készült. Nincsenek tabuk, bármi megtörténhet. A történetben nyüzsögnek a szürrealisztikus elemek, amik folyamatosan keverednek a nyomor és a bűn naturális képeivel. Egyetlen hős sem kerülheti el a saját végzetét.

Kusturica ekkor dolgozott először együtt Goran Bregovic zeneszerzővel, aki zseniális máig műfajteremtő zenét szerzett Kusturica keserédes filmjéhez. A film egyik főcímdala, az Ederlezi máig a délszláv zene egyik alapköve, amit megszámlálhatalan előadó dolgozott fel Boban Markovic-tól kezdve Rúzsa Magdiig.

A film hatalmas kritikai sikert aratott, Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező rangos díját, valamint jelölve volt Cézár és Európa-filmdíjra is.

A cigányok ideje művészi és sok egyéb szempontból a jugoszláv filmgyártás egyik csúcsteljesítménye volt, mely nemcsak stiláris szempontból, de korszakábrázoló koncepciói miatt is fontos művészeti termék, okulásként szolgálhat minden következő nemzedék számára.