2009-ben frissült legutoljára a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó előírása. Egyrészt 5 évente minden leírást felülvizsgálnak, másrészt 2009 óta elég sok idő telt el, és lényeges változások történtek mind az iparban, mind a fogyasztói szokásokban, jogszabályi környezetben. Tulajdonképpen ennek a lekövetése a mostani új szabályozás. Az iparban technológiai fejlesztések voltak, illetve alapanyagok felhasználása tört előre.

Egy új fogyasztói trend van kialakulóban. Felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók az élelmiszerválasztásnál nemcsak a fogyasztói árat nézik, hanem most már a minőség is kezd fontos lenni. A változás egyik legfontosabb része a definíciók meghatározása, illetve a pontosítása. Ennek célja az egyedi értelmezések és kiskapuk megszüntetése. Meghatározták azt, hogy mi számít húsnak és azt is, hogy mi nem számít annak. Ez a korszerű ipari gyakorlatban egzakt módon értelmezhető, vita nélkül. Meghatározásra került például az is, hogy mi a gépi csontozású és íntalanított hús, illetve, hogy mi az MSM – mechanikailag szeparált hús. Ez utóbbi a jogszabályok szerint nem számít húsnak, a hústartalomba nem beszámítható, és az élelmiszerek jelölésén fel kell tüntetni.

A változtatás leginkább a párizsi és a virsli termékcsoportjára vonatkozik. Ezeknek a termékeknek az elmúlt évtizedben eléggé leromlott a minősége. A piacon egyaránt megtalálhatóak voltak jó, illetve nagyon rossz minőségben is. Ezeknél a termékeknél a régi szabályozás szerint a hústartalom 40% volt, az új szabályozás szerint már 55%. Ezekhez a termékekhez maximum 10% MSM-et (Mechanically Separated Meat) szabad felhasználni.

A változások alapvetően a minőség emelése felé mutatnak. Minden terméknek csökkent a maximális víz- és sótartalma, illetve nőtt a fehérjetartalma.

Nemcsak a húskészítményekre vonatkozó előírások változnak meg, hanem a sütőipari készítményeké is. A lisztkeverékekből készült kenyereknél például pontosítva lett a lisztkeverék összetétele. Itt a korszerű táplálkozás alapjait képező egyéb alapanyagok is bekerültek a felhasználható alapanyagok közé. Ilyen például a hajdina vagy az amaránt. Ezen kívül a sótartalom csökkenés itt is fontos.

A magyar lakosság a napi só bevitel 2-3-szorosát viszi be a szervezetébe. A magas só fogyasztás bizonyos egészségügyi kockázatokkal jár, így csökkenteni kell a szervezetbe való bevitelét.