Mióta bővelkedik anyanyelvünk trágár szavakkal? Egyáltalán mért káromkodunk? Életünk végéiig szókincsünk alapköve lesz vagy egyszer csak kinövünk belőle? Dr. Szalma Ibolya szakpszichológus interjúnkban elmondja a káromkodás eredetét.

A káromkodás egy ősi dolog. A régi görög vagy római irodalmak olvasása során is mindenhol megtalálható a káromkodás, mint kifejezésforma. Ez nem annyira durva, mint ami mostanában használatos, de egészen ősidőkre visszavezethető. Megtalálható a szépirodalmi művekben és leírásokban is, tehát mindenhol találhatóak káromkodásra utaló kifejezések és szavak. Nem mindenki beszélt szépen és irodalmi nyelven, hanem voltak olyan kifejezések, amelyek mások kigúnyolására, sértésére szolgáltak. Ezeket is káromkodásnak lehet már tekinteni.

Az emberben ösztönösen benne van, hogy káromkodjon. A régi korszak tekintetében, ha csak Janus Pannoniushoz megyünk vissza a magyarok közül, neki is vannak olyan versei, melyeket egészen a mostani időkig nem hoztak nyilvánosságra és nem jelentettek meg. Gyakorlatilag az egy tömény káromkodás, akár Villon verseit nézve, melyekben állandóan előfordulnak másokat kigúnyoló, csúnya szavak.

A gyakori káromkodást, csúnya beszédet vissza lehet vezetni pszichés okokra. Akár a szorongásra, a félelemre, vagy akár az elfojtott agresszióra is. Az utóbbi 15-20 évben ezen szavak használata megszaporodott, különösen a fiatalok bizonyos körében. Bizonyos csúnya, vállalhatatlan szavakat kötőszavakként is gyakran használnak, egy-egy mondatban többször is. A pszichés háttéren kívül a kultúra silányosodása is érdekes.

A fiatalok körében gyakoribb a káromkodás. Különbséget lehet tenni akár az egyetemisták, akár a középiskolások, vagy általános iskolások szóhasználatában.

A káromkodás kinőhető és meg is lehet szüntetni. Amennyiben olyan környezetbe kerül az illető, ahol megróják amiatt, hogy csúnyán beszél, jelzik azt, hogy nem helyes, akkor egy idő után nem fog káromkodni. A család szerepe is fontos, mert vannak olyan családok, ahol egyáltalán nem fordul elő egyetlen kellemetlen szó sem, így a családi mintát követve még kellemetlenül is fogja magát érezni, ha csúnyán beszélnek körülötte.

Összefügg az iskolázottsággal is a csúnya beszéd, ugyanis ha kisebb a szókincse valakinek, vagy kevésbé iskolázott, sokkal több olyan szót fog használni, ami durva, brutális. Emellett az indulatait, félelmeit is ezzel tudja kifejezni, vagy nem tud mást kitalálni a csúnya szavak helyett.