Arra, hogy hogyan tudunk emlékezni különböző dolgokra, léteznek bizonyos  modellelképzelések. Ezek közül a leginkább elfogadott az, hogy van egy rövid távú memóriánk, amely az agy egy bizonyos területén található, valamint van egy hosszú távú memóriatároló rekesz, amely az agy egy másik területén található. Alvás során töltődik át a megszerzett információ az egyik területről a másik területre. Ez az információ áttöltődés bizonyos szabályszerűségek alapján történik, amit egy elektromos oszcilláció/ritmus vezényel az agyban. Az SZTE-MTA Lendület csoport felfedezése ahhoz járult hozzá, hogy megfejtsék patkánykísérletekben, hogy ezek a hullámok az agy melyik területéről indulnak el, és melyik sejtek felelősek azért, hogy elindítsák ezt az információ áttöltést.

Nem úgy kell elképzelni ezt a felfedezést, hogy valamilyen konkrét betegségre azonnali gyógyír kifejlesztését fogja elősegíteni. A memóriahibákkal járó betegségek (például Alzheimer-kór) kicsit jobb megértéséhez hozzájárul. Mivel ez a sejtcsoport önmagában nagyon ingerlékeny sejttípusa az agynak, elképzelhető, hogy az epilepszia kutatásban is vezethet előrelépéshez, ami a fő kutatási területe a laboratóriumnak.

Az eredeti kérdés vizsgálata során – ami arra irányult, hogy melyek azok a sejtcsoportok, ahonnan epilepsziás rohamok kiindulhatnak az agyba – vették észre, hogy vannak olyan sejtcsoportok, amik ha ingerületbe kerülnek, ez a bizonyos ritmus tevékenység követi az agyban. Ez a felfedezés után félretették az eredeti kérdést, hogy ezt alaposabban meg tudják vizsgálni.

A közleményt már sikerült elkészíteni és elfogadtatni, mely nyomtatásban is meg fog jelenni. Ezt követően a csoport visszatér az eredeti kérdésekhez, hogy ott az újonnan megszerzett  tudást felhasználva tovább vizsgálják az eredeti problémát.

Ahhoz, hogy ezeket felfedezzék, arra van szükség, hogy sok ember, nagyon sok időt töltsön el ezekkel a kísérletezéssel, illetve a felvett adatok vizsgálatával.

A felfedező kutatások mindig úgy működnek, hogy az ember előre nem tudja, hogy mit fog felfedezni, tehát hiába készít egy 5 éves kutatási tervet, hogy mivel szeretne foglalkozni. Ez a fő csapásvonalat kijelölheti, de a legnagyobb vétek elmenni egy felfedezés mellet azért, mert ez nem illeszkedik bele az 5 évvel ezelőtt meghatározott kutatási tervbe.

A kutatás forrásigényesebb lett, egyre több drága eszközre van hozzá szükség, új eredmények elérése érdekében. Az MTA Lendület programjának, valamint az Európai Kutatási Tanács Starting Grant-jének köszönhetően a csoportnak biztosítva van az anyagi háttér a kutatások kivitelezéséhez.