1971-ben ezen a napon mutatták be a Francia kapcsolat című amerikai bűnügyi filmet.

A rendező a méltán híres William Friedkin volt, akinek a nevéhez olyan filmek kötődnek, mint Az ördögűző, a Portyán és a Veszett vad.

A Francia kapcsolat az ötödik filmje volt, mely szakmai szempontból máig a legsikeresebb alkotása maradt, 44. Oscar-gálán 5 kategóriában nyert díjat, köztük a legjobb film és a legjobb rendező aranyszobrát is.

A forgatókönyv regényadaptáció, mely megtörtént eseményeken alapul, két new york-i rendőrnyomozó néhány napját dolgozza fel. A kábítószerosztályon dolgozó rendőrök közül az egyik híven követi a szabályokat, a másik öntörvényűen és kegyetlenül bánik a bűnözőkkel, mindent megtesz az információért. Egy kisstílűnek látszó akció során a duó egy olyan füleshez jut, mellyel egy egész hálózatot és a mögötte álló embert le tudnák kapcsolni. A rejtélyes személyt nevezik el “francia kapcsolatnak”. Ezzel olyan magas körök játékaiba nyúlnak bele, hogy az FBI átveszi tőlük az ügyet, de ők nem adják fel, folytatják a nyomozást.

A film rendkívüli érzékkel mozgatja a történet szálait, melyek egyre kuszábbak és követhetetlenebbé látszanak válni, viszont az érdeklődés folyamatos fenntartásával húzza nézőjét a legmagasabb szinten űzött bűnözés világába. A rendőrök ellenfele láthatatlannak tűnik, minduntalan kicsúszik a kezeik közül.

Az alakítások legendásak, akár a Gene Hackman által hozott, iszákos kegyetlen nyomozót nézzük, akár a Roy Scheider féle visszafogottabb és józanabb zsaru karaterét. Gene Hackman elnyerte a legjobb színésznek járó Oscart, Roy Scheidert pedig jelölték a legjobb epizódszereplő szobrára.

A Francia kapcsolat egyébiránt hatalmas sebességgel képes pörögni. Az akciójelenetek páratlanok, azóta is próbálják utánozni ezeket. Gondolhatunk itt a legendás metrós üldözéses jelenetre, mely feltűnik egyfajta paródiaként a Kontroll című magyar filmben is, a vasúti vonalon folyó üldözést pedig a Bad Boys második részében idézik meg. A másik hihetetlen képsor a New York utcáin lezajlott autós üldözés, amit nem hiába tartanak a filmtörténet egyik legfeszesebb tempóban leforgatott autós jelenetének. És ne feledjük el, hogy még mindig 1971-ben vagyunk, amikor nem léteztek digitális trükkök, mindent analóg módon kellett megoldani, ami hatalmas feladatot jelentett nemcsak a trükkmestereknek, de az operatőrnek és a vágónak is. Utóbbi szintén Oscar-szoborral tért haza, teljesen megérdemelten tegyük hozzá. Az operatőr és a hangkeverő is esélyes volt a díjra, de mindkettőjüket a Hegedűs a háztetőn stábjának tagjai taszították le a trónról.

A Francia kapcsolattal egy időtlen klasszikus készült el, egy nehezen besorolható darab, mert olyan bűnügyi film, mely a thrillerre hajaz legjobban, viszont a film noir jegyei is felfedezhetők benne. A végjátéka pedig, mely egy elhagyatott gyártelepen játszódik az egyik legdepresszívebb befejezés a filmtörténetben. Addigra a maximumra felpörgetett néző is úgy hullik a zavarodottságba, mint a mindenre lövöldöző és mindenhol a megfoghatatlan gonoszt látó főszereplő.

William Friedkin két évvel később még meglepte a világot Az ördögűző című filmjével, melyet a mai napig a filmtörténet egyik legfélelmetesebb alkotásának tartanak, ami tegyük hozzá a legtöbb szakmai elismerésben is részesült; 10 Oscar-díjra volt jelölve, melyből kettőt megnyert és a Golden Globe-on a legfontosabb kategóriák közül négyet vitt el. A rendező neve végül inkább Az ördögűzővel forrt egybe, de művészi szempontból  a Francia kapcsolattal ért el a csúcsra.