Már csak 40 van nap az elnökválasztásig. Rengeteg szakmai elemzői szemszöget hallhattunk már. Láthattuk,ahogy Hillary rosszul lett majd mindenkitől az összeesküvés elméleteket hallhattuk míg Donald Trump egyetlen orvosi igazolást se mutatott be egészségügyi állapotáról.

Sok idő még ez a 40 van de mi várható a végső összecsapáson. Interjúnkban Dr. Merkovity Norbertet hallhatják az SZTE tudományos munkatársától.

Hillary Clinton továbbra is változatlanul őrzi vezető helyét a felmérésekben, amely nem annyira stabil, mint ahogyan ez a kijelentésből hangozhat, hiszen szeptemberben volt egy kisebb visszaesése. Ez betudható annak, hogy a szeptember 11-i megemlékezések alkalmával egyszercsak eltűnt a helyszínről és különböző híreket lehetett hallani ennek az okáról. A hivatalos magyarázat végül az lett, hogy megfázott és emiatt egy pár napra kiesett a versenyből – otthon pihent. Az emberek ezt viszont büntették, hiszen mindenféle egyéb indok volt először arra nézve, hogy mi is történt. A fáradtságot is megnevezte a stáb, és más dolgokat is mondtak – nem őszintén álltak a helyzethez. David Axelrod, Obama 2008-as és 2012-es kampányguruja is azt mondta, hogy a Hillary kampánycsapatnak a legnagyobb problémája, hogy az ilyen helyzeteket nem tudja őszintén kezelni. Akkor volt is némi visszaesés a támogatottságában, illetve az elnökválasztásnál az 50 államot egyenként kell nézni, ahol szeptember 11. előtt nagyon jelentős előnye volt, viszont ez elapadt. Amennyiben országosan nézzük, lecsökkent 1% alá a vezetési előnye Donald Trumppal szemben. Az első elnökjelölti vita után viszont már 2,5%-os az előnye.

Amióta Trump a hivatalos elnökjelöltje a republikánus pártnak, kitartanak a pletykák, hogy Hillary Clintonnak milyen egyéb, és mennyire komoly betegségei vannak. Hillary közzétett egy átfogó orvosi vizsgálatot, mely alapján korához és neméhez képest teljesen megfelelő állapotban van. Alkalmas arra, hogy 4 évig – ha újraválasztják, 8 évig – betöltse az amerikai elnök szerepét. Trumpnál a pénzügyeket tekintve az is kérdéses például, hogy fizetett-e adót ‘90-es évek óta vagy sem. Három elnökjelölti vita van, valamint egy alelnökjelölti. Az elnökjelölti viták főbb témák köré csoportosulnak. Gazdasági témákban Trump jobban szerepelt, de ez a 90 perces vitának az első 20-30 percét jelentette. A továbbiakban nem igazán tudott jókat mondani, inkább védekeznie kellett Clintonnal szemben.

A viták formátuma változatos, a moderátorok feladata a viták mederben tartása. Az első vita hagyományosabb formátumú volt. A második vitánál közönség fog körülöttük ülni, és a közönségből is érkeznek kérdések – melyek előre egyeztetettek. Számít az, hogy ki hogyan szerepel ezeken a vitákon, ugyanis ez megmutatkozik a közvélemény-kutatásokban is.

Trumpnak még nem igazán volt része ilyen típusú vitákban, ahol egy az egy ellen kell menni, ezzel szemben Clinton már harcedzett. Szenátorjelöltként is ilyen típusú vitákat nyert. Trumpnak azzal is meg kell küzdenie, hogy nő ellen kell vitáznia.

Jóslatok folyamatosan keletkeznek, melyek eseményről-eseményre váltakoznak. Clinton esélye mindig valamivel nagyobb, mint Trumppé. Most 60-70% körüli az esély arra, hogy Clinton nyerjen.

Az előválasztások már tartanak Amerikában, tehát sokan már most meghozzák a döntést, hogy ki legyen az elnök.