Mindenki beteg a környezetünkben? Vajon tudjuk-e mi a különbség nátha és influenza között és ,hogy vírusos megbetegedésre nem szabad antibiotikumot szedni!? Dr. Bosnyákovits Tünde a Népegészségügyi Főosztály vezetője interjúnkban válaszol is a felmerülő kérdésekre.

A nátha és az influenza között jelentős különbség van. A náthás megbetegedés sokkal enyhébb általános tünetekkel jár. A láz kevésbé jellemző, ellenben a nagyon sok hurutos orrváladékkal. Az influenza ezzel szemben egy nagyon hirtelen kezdődő megbetegedés, melynek jellemző tünete a különböző izom- és fejfájdalom. A hurutos náthával szemben itt inkább a köhögés, torokfájás, illetve egyes esetekben a fulladás jelentkezik, mivel tüdőgyulladás alakul ki.

Tekintettel arra, hogy az influenza súlyos megbetegedés, Magyarországon minden évben  működik úgynevezett influenza figyelőszolgálat. 2016-ban az országos tisztifőorvos ezt az influenza figyelőszolgálatot ezév 40. hetétől – tehát 2016. október 3-ától – rendelte el és 2017. 20. hetéig fog működni.

Az influenza figyelőszolgálat azt jelenti, hogy az országban lévő háziorvosok 20%-a becsatlakozik ebbe a rendszerbe – felnőtt orvosok, vegyes praxisok, gyermekorvosok.  Minden héten jelentik a jellemzően influenza szerű tünetekkel hozzájuk fordulók számát. A jelentési rendszerbe bevont orvosok közül Csongrád megyében 4 darab, úgynevezett őrszem (sentinel) orvos található. Ők azon túl, hogy jelentik a megbetegedések számát, filológiai vizsgálatra mintát vesznek, amely jellemzően torok minta. Ez nagyon fontos, ugyanis az influenza vírusnak többféle típusa van, és egy-egy járványban nem miféle típusa van, és egy-egy járványban nem mindegy, hogy mely típus kerül előtérbe.

A védőoltások minden évben úgy kerülnek kialakításra, hogy az előző évi járványban jellemző vírusok kerülnek be a WHO ajánlása alapján a következő évi védőoltásba.
Náthával 3-4 napig biztosan küszködhetünk,viszont ha ennek kialakulnak szövődményei – például hörghurut vagy arcüreggyulladás -, akkor ez a 3-4 nap elhúzódhat.

A nátha és az influenza egyaránt vírusos megbetegedés, melyekre antibiotikumot nem szabad szedni. A vírusos megbetegedések azonban felülfertőződhetnek. Amennyiben megtörténik a baktériumokkal való felülfertőződés, akkor orvos által felírt antibiotikumot kell szedni. Egyrészt azért fontos, hogy orvos által felírt legyen, mert a háziorvosok mindig tudják, hogy adott területen mely baktérium megjelenése jellemző, másrészt az antibiotikumot megfelelő dózisban, megfelelő ideig kell szedni.

Vírusokra az antibiotikum nem hat, viszont vannak mellékhatásai. Például kiírtja a saját, normál baktériumflórákat, leterheli a vesét, a májat, így ahelyett, hogy a szervezetet megerősítenénk, a mellékhatások révén inkább legyengítjük. A bélflórák kiirtása azt okozhatja azt, hogy a baktériumok elpusztulnak, ellenben a gombás megbetegedések előtörnek.