2005-ben ezen a napon mutatták be a Bűnügyi regény című olasz filmet.

Az olasz filmnek mindig is jelentős részét tették ki a maffiával foglalkozó alkotások. Ez nem meglepő az ország régebbi bűnügyi mutatóinak ismeretében, a mindent átszövő szervezetbűnözés időnként megfékezhetetlen volt, főleg olyan területeken, mint Nápoly, Róma és főként Szicília. A kialakult, egymással is harcoló nagycsaládok tevékenységei átszőtték az élet minden területét. Ezt nem kerülhette el a politika, és az ország vezetése sem.

A Bűnügyi regény egy csapat fiatal kölyök története, akik eldöntik, hogy bűnözők lesznek, így törnek ki a nyomorból, mely körbeveszi őket. Ők a Libanoni, Dandy és Freddo. A tervük jól is halad, amíg egyikük javítóintézetbe nem kerül. Mikor kilép a falak közül, már felnőttként rögtön  visszacsöppen a bűn világába. A barátokkal kieszelnek egy tervet, miszerint gazdagokat rabolnak el és váltságdíjat követelnek értük. A dolog balul üt ki, többen meghalnak, de temérdek pénzhez jutnak és közösen fektetik be, majd elképesztő kegyetlenséggel leszámolnak összes vetélytársukkal. Így már ők lesznek Olaszország legrettegettebb bűnbandája, mely 25 éven keresztül uralja az olasz alvilágot.

A film ennek a csapatnak három generációját követi végig, minden történetben más áll a szervezet élén. A Libanonit megalománia hajtja, hogy ő legyen Róma és az egész világ királya, Freddot csak a személyes bosszú inspirálja, mely már a más városokban uralkodó nagy maffiacsaládoknak is szúrja a szemét, Dandyt pedig a mérhetetlen gazdagság megszerzése vezeti.

Ekkor lép be egy rejtélyes illető, aki a legfelsőbb körök megbízásából feladatokkal halmozza el a bandát, főként terrrorcselekményekkel, közéleti személyiségek, vallási vezetők, politikusok eltüntetésével. Innentől kezdve érdekeiket a háttérből mindig az aktuális politikai vezetés irányítja, mely az elvégzett munkák fejében szemet huny bűneik felett.

Az igaz történet alapján készült mozi megrázó tabló a hetvenes évek Olaszországáról, ahol a korrupció sosem látott mértékeket öltött, az országot terrorcselekmények, robbantások sokkolták, aki rossz helyre nyúlt vagy olyat tudott, amit nem kellett volna, azt egy csomagtartóban találták meg. Bűnözőnek lenni kifizetődő volt, befolyásos barátok szerzése kormánykörökből pedig az életben maradás záloga lett. A korabeli dokumentumfelvételekkel megtűzdelt jelenetek még jobban érzékeltetik a káoszt és azt, ahogy már a legbelsőbb körökben forgó bűnözők is kezdik elveszíteni a fonalat, hogy kik is ők valójában, maguknak dolgoznak vagy már régóta egy nagyobb és náluk is ridegebb erő kezében vannak?

Az igen bőséges filmes múltat magáénak tudható Michele Placido rutinosan vezette a színészeit és kameráját, elemi erővel és kendőzetlenül vitte vászonra a bűnözés birodalmát, ahol erőszakra mindig még hidegvérűbb erőszakkal válaszolnak. A Bűnügyi regény versenyben volt a Berlinale és az Európai Filmakadémia legjobb film díjáért, valamint 14 David di Donatello-díj jelölésből 8-at díjra váltott, 2005 egyik legsikeresebb olasz filmje lett, megihletett egy televíziós sorozatot is, hasonló címmel, mely a film által feldolgozott cselekményt 12 részben bontotta ki.

A Bűnügyi regény a legjobb maffiafilmek nyomdokain menetelt; merített a Volt egyszer egy Amerikából, A keresztapából, a Nagymenőkből, A sebhelyesarcúból és megannyi más, méltán híres maffiafilmből. Ezen remekművek motívumainak feltűnése ellenére a Bűnügyi regény eredeti és elgondolkodtató film, mely a bűnelkövetés és az utána lévő vezeklés legmélyebb zugaiba rántja le a nézőjét.