Merre tartanak a magyar- szerb kereskedelmi kapcsolatok. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Jójárt Miklóssal, a Magyar- Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Ügyvezető alelnökével.

Kamaránk ars poétikája egy mondattal összefoglalható: a határon átívelő magyar és szerb vállalkozók üzleti kapcsolatának menedzselése. Ezen belül is kiemelt szerepet kapnak a kis-és középvállalkozások.

Vajdaság nagyon jó mozgásterünk, főleg a Tiszán túli, illetve a bácskai rész. Kamaránk önkéntes, 2009-ben alakult. Alapításának alapgondolatai a magyar mintára épültek. Egyik alapító tagunk a Magyar Kereskedelmi és iparkamara.

Északról-dél felé haladva, budapesti-kecskeméti-és szegedi kamarák.
Kapcsolati rendszerünkben természetesen kiemelt helyet kap a vajdasági-szabadkai-újvidéki-és a Belgrádi-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara.
Tulajdonképpen egy Budapest-Belgrád tengely mentén dolgozunk.

Általában hatvan közüli létszámmal dolgozunk, melynek 2/3 része magyarországi, 1/3 része vajdasági-szerb bejegyzésű vállalkozás. Az alapítók között vannak nagy vállalkozások, kis-és középvállalkozások is. Jelenleg az agrárium van előtérben. Két kiemelt sikertörténetünk is van: 

  1. egy magyar vállalkozás által indított gyapjú import Vajdaságból Szerbiából. Ez a cég komoly mennyiségben tud gyapjút felvásárolni. Itthon feldolgozza, és mint nyersanyag, alapanyag értékesíti tovább. Ez egy több éve folyamatosan működő dolog.
  2. A másik egy Nagybecskerek melletti vállalkozás, amely többnyire zöldségfélét termel. Az együttműködés kapcsán az elmúlt évben több mint 10 kamionnyi zöld árú jött át. Tovább bővítve ezt a vállalkozást most egy mini konzervüzem fejlesztésébe kezdtek.

Szerbia EU csatlakozása és a két állam között igen jó kapcsolatnak köszönhetően minden évben van egy gazdasági vegyes bizottsági ülés, amely egyik évben Magyarországom, másik évben Szerbiában van. Az együttműködés komolyságát mutatja, hogy ezeken a megbeszéléseken a következő év feladatainak és problémáinak megvitatása miniszteri szinten történik.

EU által finanszírozott és támogatott közös pályázatok megbeszélése is. Éppen most várjuk a civil szervezetekhez kapcsolódó kiírást, amely kétoldali, ami azt jelenti, hogy legalább egy magyar és egy vajdasági vállalkozásnak kell benne lenni.

Ipari park vagy jól kialakított befektetési struktúra mentén megjelentek nagyon komoly hazai és külföldi vállalkozások, de az infrastruktúra megléténél nem is kell olyan messzire menni, hiszen ott van Szabadka, ahol nagyon komoly nemzetközileg is jegyzett cégek is megjelentek az ipari parkban.

A Tisza túloldala nehezebb helyzetben van, mert nem olyan könnyű elérni autópályán, de éppen ezért nagyon jó az az elgondolás, hogy ennek a régiónak is fejleszteni akarják az infrastruktúráját.

Úgy tűnik, hogy több év szünet után újra komoly vásár-kiállítás lesz Bácskatopolyán. Mi elvisszük a mi reklámlehetőségeinket, ha van üzleti ajánlat a cégeinkkel kapcsolatos információkat tudunk adni és cserélni. Ezen a szakmai találkozón kamaránk is lehetőséget kap majd, hogy bemutassa eddigi lehetőségeit, elmondhassa sikertörténetét.

Ha a két ország vállalkozása üzletet akar kötni egymással, ill. kölcsönös előnyt látnak egymás ajánlatában, akkor meg fog köttetni az üzlet. Nincs jelentősége, hogy az egyik országban dinár a másikban forint van, mert az üzlet euróban köttetik meg. Másrészt az árfolyam mindkét országban igen hektikusan változik, így ez sem akadály. Komoly dolog, ami segítheti a két ország közötti vállalkozást, azok a kapcsolódó terhek – vám, kóták – ezek teljesen normálisak, a vámok is már nagyjából egy számjegyűek, és ha a két országnak eladható terméke vagy szolgáltatása van, akkor az partnerre talál.

Elég sok magyar termék ismert Vajdaságban Szerbiában. Van egy félhivatalos csatorna is, ahol igen sok magyar áru cserél gazdát, főleg a szabadkai piacon.