2005-ben ezen a napon került forgalomba a Martin Scorsese által rendezett Aviátor című amerikai film DVD-változata.

A film Howard Hughes életének egy szakaszát dolgozza fel.

Hughes az 1920-as évek Amerikájának egy legendás alakja volt, aki generációjának egyik legsokoldalúbb személyiségeként vonult be a történelembe. Filmrendezőként és filmproducerként úttörőnek bizonyult már első alkotásával A pokol angyalaival is. Közben legnagyobb szenvedélyének, a repülésnek hódolva forradalmasította a légközlekedést. Fényűző életet élt, állandóan forogtak körülötte a hollywoodi hírességek, A pokol angyalainak sikere után mindenki akart tőle valamit.

Scorsese filmje egy visszaemlékezés jelenet után rögtön A pokol angyalai forgatásának idejébe kalauzolja el a nézőjét, mikor a fiatal Hughes küszködik a nagyszabású film elkészítésével, maximalista jelleme miatt az egész örökségét veszélybe sodorja. Eltökéltségében viszont semmi sem állíthatja meg, ha bármi technikai újítás következik be a mozi világába, akkor azt alkalmazza a filmjében. Újraforgatja az egészet, mikor bejön a hangosfilm, a repülőgépcsata jeleneteinek felvételét addig húzza, amíg nem talál megfelelő felhőket, melyek előtt mozgékonyabbnak tűnnek a repülők és a színesfilm korabeli eszközeivel is élni akar.

A filmforgatós jelenetek után alapítja meg Hughes TWA néven saját légitársaságát és megkezdi epikus küzdelmét, hogy monopol helyzetben lévő vetélytársát legyűrve bekapcsolódhasson a Amerika és Európa közötti személyszállításba. Mindeközben saját repülőgépeket tervez, vadászgépeket fejleszt a kormánynak a második világháború alatt és következő filmjeivel újabb és újabb botrányokba keveredik.

Scorsese rutinos kézzel tereli a történetet és egyensúlyozik a történelmi eseményeket feldolgozó képsorok és Hughes magánéletének és betegségének bemutatása között. A film főcímétől levezetve klinikai pontossággal ábrázolja a maximalizmus és a túlzott anyai féltés okozta tisztaságmánia és kényszeresség egyre elhatalmasodó erejét.

A rendező mindig is kísérletező alkat volt, aki filmjeiben nem ragaszkodott semmilyen kialakult filmes dogmához. Állandó operatőrével Thelma Schoonmaker-rel dolgozva, valamint jelmez- és díszlettervezőjével reprodukálták az 1920 és 1940-es évek világát. Köszönhető ez annak, hogy a digitális technológia segítségével úgy nyúljanak hozzá a felvett nyersanyaghoz, hogy az az utómunkálatok után képi világában tükrözze a Hughes korabeli filmeket.

A látvány, a trükkök és a vizuális színpompa ellenére a film legnagyobb erénye a színészek kiválasztása és vezetése volt. Leonardo Dicaprio tökéletesen formálja meg a törtető, zseniális, de saját kényszerei miatt egyre jobban megőrülő Hughes-t. Az Oscarról mint addig már több alkalommal is lecsúszott, de a legjobb drámai színész Golden Globe díját a polcra helyezhette otthon. Azóta megnyert Oscarja ellenére sokan ezt tartják eddigi legjobb színészi teljesítményének. A Katharine Hepburnt játszó Cate Blanchett megnyerte a legjobb női epizódszereplő díját, de rajtuk kívül említést érdemel Alan Alda is, a korrupt bíró szerepében.

Az Aviátornak biztos helye van minden idők legjobb életrajzfilmjei között, és ékes bizonyítéka annak, hogy Scorsese pedig a világ legjobb rendezői között foglalja el már örökre a helyét. Idős kora ellenére filmeji semmit sem veszítenek lendületükből, erejükből, humorukból és éleslátásukból. Elég, ha Téglát, a Viharszigetet vagy A Wall Street farkasát tekintjük meg tőle. Mindig képes megújulni és stílusa vagy tetszik valakinek vagy nem, “ez a jövő útja!”.