2011-ben ezen a napon mutatták be a Warrior – A végső menet című amerikai sportfilmet.

A rendező Gavin O’Connor volt, aki előtte leginkább A zsaruk becsülete című krimivel vált ismertté.

Az amerikai filmben hatalmas kultusza van a sportról szóló filmeknek, és ezek közül is előtérbe kerülnek a boxfilmek. Olyan legendás alkotások kapcsolódnak a boxvilághoz, mint a Rocky, a Dühöngő bika, a Bilincs és mosoly, A millió dolláros bébi, A remény bajnoka, vagy a Hurrikán.

A Warrior részben beilleszkedik a boxfilmek világába, részben pedig újat alkot, mivel az egyik első olyan élvonalbeli alkotás volt, mely a keményebb küzdősportok mindennapjait helyezi előtérbe. “Az MMA más néven Kevert Harcművészetek sportágat jelöli. Az MMA egy úgynevezett Full Contact szabályrendszer, mely igen széles skáláját engedélyezi a harcművészeteknek, ezáltal vegyíti a tradicionális, illetve az újabb küzdősportokat.”

A történet egyszerűnek tűnik viszont igen összetett üzenetet hordoz; a családi dráma, a sport, a küzdelem alapmotívumait ötvözi aktuálpolitikai és Amerika külföldi hadszíntereken való katonai részvételével.

A cselekmény egy testvérpár köré szerveződik; az egyikük titokba burkolózó agresszív sportembernek tűnik, a másik középiskolai fizikatanár. A kettejük közötti egyetlen összekötő kapocs alkoholista apjuk, aki önmagát gyógyultnak nyilvánítva, ex-edzőjükként próbálja feldolgozni a múltban elkövetett hibáit.

És adott egy pénzdíjas verseny, ami kiugrást jelenthet mindhármuknak. Neki is indulnak. Egyiküket az általa gyűlölt apa edzi, a másikat a régi trénere patronálja, aki vonakodva vállalja el a feladatot.

A Warrior a 2011-es év egyik megosztó filmje volt. Kiváltott rajongást és szájhúzogató kritikai hozzáállást, de azt senki sem merte vitatni, hogy egy fontos sportfilm született.

A mozit teljes játékidejében átlengi a régmúlt idők nagy boxolós filmjei előtt való tisztelgés valamint az a szellemiség, hogy akar újat mutatni és adni a filmtörténethez. És ezt vitathatatlanul jól teszi meg. Okosan rajzolja meg a szereplőket, szépen gördíti a drámát, sosem fed fel igazán sokat, amiből bármi végkifejlet sejthető lenne.

A mesterien megkompomált harcjelenetek mellett a Warrior leginkább a karakterek drámája, ami köszönhető a jó szereplőválogatásnak. Tom Hardy remekel a durva, agyontetovált harcos szerepében, a megöregedett Nick Nolte pedig élete egyik legjobb szerepét hozza az alkoholista apa szerepében, aki autózás közben a Moby Dick hangos cd-t hallgatja.

Összegezve annyit lehet elmondani, hogy a Warrior egy nagyon jó koncepcióból indult, újító szellemű nagyon erős film volt. Szerencsére csak az igazán jó mozik sajátja, hogy kihozza a közönségből a vita sokirányú lehetőségeit.