Betyártörténet

Hogy miért éppen Rózsa Sándort választottam publikációm témájául, annak az a magyarázat, hogy régóta foglalkozom a magyar történelemmel, ezen belül is főként a vidéki emberek életével. Azt kutatom, hogy hogyan alakult a gondolkodásmódjuk az elmúlt évtizedekben.

Minamizuka Shingo

Minamizuka Shingo

Egész pontosan a XIX. század utolsó évtizedében létrejött agrár-szocializmust vizsgálom. Véleményem szerint, ahogyan ez a mozgalom Magyarországot teret nyert az egyedülálló szerte Európában. Bátran kijelenthetjük, hogy az agrárszocializmus bölcsője a „viharsarokban” ringott. Ráadásul ott volt abban az időszakban a betyársereg központja is, így a baloldali beállítottságú betyárok, könnyen magukévá tették az új eszmét.

Ezek fényében egyértelmű, hogy a betyársággal kapcsolatos kutatások legcélravezetőbben Rózsa Sándor személyének vizsgálatával végezhetők. Hazám kultúrájában a történelem folyamán nem volt ilyen karakterű személyiség, ám betyáros gondolkodású ember igen.

Kocsis Vilmos interjúját hallhatják: