Ha azt a szót halljuk, hogy totalitarizmus, akkor még a diktatúráknak is egy, vagy akár több árnyalattal sötétebb, kegyetlenebb fajtájára gondolunk. Noha a mai napig nincs egységes álláspont, hogy mely rendszerek tartoztak a történelemben a totalitarizmus címszó alá.

Abban létrejött az egyetértés, hogy a német nemzeti szocializmus, valamint a Sztálini Szovjetunió ilyen beállítottságú volt. Az emberek élete, sőt, gondolata feletti teljes ellenőrzést tűzte ki céllal, és aki csak mást is gondolni merészelt, mint ők, annak még az írmagját is próbálták kiirtani.

ÉS itt szó szerinti kiirtásról írok. Fennállásuk során ez a két rendszer, a becslések szerint mintegy 70-75 millió fő. Ebbe a sztálini tisztogatások és a II. világháború emberáldozatait számoltam bele, és akkor kihagytam azt a számot, amely a náci Németországot az 1933 és 1939 közötti időszakban írja le. Abban nincs konszenzus, hogy vajon a fasiszta Olaszország vagy jelenleg is élő rezsimek, mint például Észak-Korea totalitárius-e. Utóbbit mindenképpen megfontolandó lenne ide sorolni, sajnos.

70-75 millió fő. Borzasztó nagy szám. Mi alakult volna teljesen másképp a történelemben, ha 1939. augusztus 23-án nem kötik meg a Molotov-Ribbentrop paktumot, ha bő 1 héttel később a nácik nem támadják meg Lengyelországot, majd Nyugat-Európát és a Szovjetuniót, aminek következtében beindul Európa, majd az egész emberiség legnagyobb önpusztítása. Nem tudni. Az bizonyos, teljesen más irányt vett volna az emberiség történelme. Persze annak örülni kell, hogy a fajgyűlölő náci rezsim, mint állami ideológia eltűnt a föld felszínéről, legalábbis ebben a formájában.

 

Tényleg remélném, hogy ez már a múlt, és csak a történelem könyvekben olvashatunk róluk. Az indulatok és a gyűlölet azonban nem szállt el a németek, majd a japánok kapitulációjával, a náci ideológiát nem tudjuk elfelejteni, nem megy, mert nem mehet ki a fejünkből. Szerintem azért, hogy az emberiség örökre emlékezzen arra, hogy melyek azok a szörnyűségek, legyen szó a náci vagy a kommunista bűnökről, amelyeket SOHA, DE SOHA TÖBBÉ NEM KÖVETHET EL! Semmi más indok nem elfogadható.
Az alábbiakban a totalitárius és önkényuralmi rendszerek áldozatainak európai emléknapja alkalmából beszélgettünk Dr. Révész Bélával, az SZTE Állam-, és Jogtudományi Kar Politológiai tanszékének docensével a totalitarizmus lényegéről, és történetéről röviden, majd Dr. Miklós Péterrel, a hódmezővásárhelyi Emlékpont igazgatójával készült interjúnkat hallhatják. A riporter Boros Tamás:

Dr. Révész Bélával készült interjúnk:

Dr. Miklós Péterrel készült interjúnk: