“Édes” élet

Az elmúlt években világszerte érezhető volt a házi méhek nagymértékű „indokolatlan” pusztulása. Ám nemcsak a házi méhek, de számos vadon élő beporzó, pl. poszméhek és lepkék populációi is komoly veszteséget szenvedtek.

A beporzó rovarok számának csökkenése, a mezőgazdasági művelés gyakorlatának a méhek táplálékforrását befolyásoló változásai, a méhek paraziták és betegségek iránti egyre nagyobb fogékonysága, nem utolsó sorban a növényvédő szerek használata hozzájárulhat-e nem kívánt jelenséghez.

Méhészek körében komoly felzúdulást váltott ki, hogy újra piacra került a korábban már kivont NEONIKOTINOID vegyszer.

Tudvalévő, hogy a neonikotinoidot eredetileg Amerikában használták kukorica csávázószernek. Használatát azért kellet abbahagyni, mert időközben azok a fránya kis kártevők immunissá váltak a szerre. Ez valójában egy ördögi kör, hiszen látványosan érvényesül a túlélés törvénye ezen a területen is. Vagyis a gyengék elpusztulnak, ám az erős és szívós példányok vígan szaporodnak tovább.

Az újra forgalomba állítók érdeke nyilvánvalóan a minél magasabb profit megszerzése. A vegyszert ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy amikor a méheknek vízre van szükségük felszívják a növények leveléről a harmatot, ily módon bejut a szervezetükbe a méreganyag.

Másrészt, amikor egy mézelő növény mézel  a méhek gyűjteni kezdik a nektárt. Ilyenkor a nektárból kinyertek annyi vizet amennyire szükségük volt és nem kellett más növényekre szállniuk „harmatolni”. Amikor azonban nincsen mézelés, a méheknek akkor is szükségük van vízre. Ilyenkor elrepülnek a napraforgóra, szőlőre, selyemfűre, és a harmatcseppel, az ott felhalmozódott vegyszerekből merítettek. Ilyenkor valóban megfigyelhető volt a méhek tömeges pusztulása.

Amikor egy méhész tömeges pusztulást jelez, első lépésként célszerű vizsgálni a többi közeli méh-állományt is. Ha ott nem észleltek pusztulást, akkor valószínűsíthető, hogy nem mérgezésről van szó. Ugyanis ha a károsult nem érzékeli időben, hogy atkafertőzöttség „ütötte fel a fejét” az előrevetíti a tömeges méhpusztulást, ugyanis az atka 5-6 féle különböző vírust termel, ami már valóban komoly károkat okozhat a méhésznek.

No de nézzünk párat a méz jótékony hatásai közül:

  • fertőtlenítő, tisztító hatású
  • jó torokfájás és köhögés ellen
  • ismert komoly méregtelenítő hatása,
  • lázcsillapító és keringési zavarokra, magas koleszterinre is alkalmas.

Számos egészségjavító hatása mellett ma már egyre inkább felfedezi magának a „szépészeti” iparág is.

Régen volt egy kedves idős bácsi a szomszédunkban, aki azt mondta, hogy az a legrosszabb az életben, hogy ami jólesik az vagy káros vagy egészségtelen. 🙂

Nos hát döntse el ki ki saját belátása szerint mely utat követi.

Méhészet témában riporterünk munkáját hallhatják: